Veszélybe kerülhetnek a gazdasági szakok a Debreceni Egyetemen – mondta a Magyar Hírlapnak az intézmény rektora.
Veszélybe kerülhetnek a gazdasági szakok a Debreceni Egyetemen – mondta a Magyar Hírlapnak az intézmény rektora. Fábián István szerint a felvételi keretszámok változásai komoly gondot okozhatnak a jogi, gazdasági és bölcsészettudományi képzéseiken.
A tavalyi 53 ezer helyett szeptembertől csak 34 ezer új hallgató kezdheti meg tanulmányait a felsőoktatásban teljes állami támogatással, további 15 ezer fiatalnak pedig a költségek felét állja az állam. Bár az összes támogatott hely tekintetében Debrecen az elsők között van, a jogi kar egyetlen ösztöndíjas férőhelyet sem kapott, gazdaságtudományi területre pedig a korábbi kétszáz helyett mindössze tíz hallgatót vehet fel.
A rektor kiemelte, hogy a hallgatókra nehezedő jelentős anyagi terhek miatt egyelőre bizonytalan, milyen mértékben tudják majd betölteni a fizetős helyeket. A nappali tagozatos jogászképzés félévente 185 ezer, míg az igazgatásszervező szak 155 ezer forintba kerül majd az intézményben.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
