Számos zajellenes intézkedést, közlekedési korlátozást léptetett életbe csütörtökre a dél-koreai kormány, hogy segítse a mintegy hatszázezer egyetemi felvételiző diák vizsgájának sikerességét.
Rövid időre leállították például a repülőgépek le- és felszállását, hogy ne zavarja a hallás utáni nyelvi teszteket. Sűrítették a metró és vonatjáratokat csúcsidőben, hogy a diákok pontosan érkezhessenek a több mint 1100 vizsgahelyszínre.
A közelükben lévő kormányhivatalok és vállalatok valamint a tőzsde később nyitottak, hogy felvételizők akadálytalanul érhessenek el úti céljukhoz.
A rendőrség 14 000 rendőrtisztet mozgósított, segítendő az oktatási tárcának a vizsgák lebonyolításában, sőt azt is felajánlotta, hogy járőröző autóikon, motorkerékpárjaikon segít a diákok szállításában.
Mintegy 605 ezer diák felvételizik csütörtökön országszerte 1183 helyszínen az oktatási tárca adatai szerint. A vizsgán koreai nyelvből, matematikából, angol nyelvből, társadalom- és természettudományokból, valamint egy második idegen nyelvből adnak számot. Ettől a tanévtől kezdve valamennyi diáknak külön kell vizsgáznia Korea történelméből is.
A vizsgák reggel 8:30-kor kezdődtek és szünetekkel ugyan, de 5:40 tartanak. A diákok nem használhatnak semmilyen elektronikus eszközt, még számológépet sem, sőt okosórájukat sem vihetik be a terembe, hogy elejét vegyék a puskázásnak.
A sikeres vizsgával az ország valamelyik elitintézményébe juthatnak be, ami kulcsfontosságú nemcsak jövőbeli életpályájuk, hanem házasságuk szempontjából is. A tévécsatornák izguló diákokról mutatott képsorokat, amint szüleiktől való könnyes búcsú után bemennek a vizsgahelyekre ifjabb társaik üdvrivalgása közepette. Mivel sok forog kockán több ezer szülő felkeresi az ország templomait, hogy együtt imádkozzanak a szerzetesekkel, lelki pásztorokkal.
A sikeres vizsga követelménye akkora terhet jelent számos diáknak, hogy ezt tartják a tinédzserkori depresszió és öngyilkosság legfőbb okának, a világ országai közül mindkettő a legmagasabb Dél-Koreában.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
