A nap kérdése: milyen felvételi ponthatárokra számíthattok?

Milyen ponthatárok várhatóak az alapképzéseken, és hol nézhetitek meg a központi ponthatárokat? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Shutterstock

Jövőre érettségizek, de még nem döntöttem el, milyen szakra jelentkeznék. Hol nézhetem meg például a biológia vagy az állatorvosi szak ponthatárait?

A szakok többségénél legfeljebb az elmúlt évek tapasztalatai alapján tippelhetitek meg, milyen ponthatárok lesznek a jövőben. Alap- és osztatlan képzésre általában azok kerülhetnek be, akik elérik a minimumponthatárt és beférnek a szakos kapacitásba. A 2014-es ponthatárokat itt nézhetitek meg, a 2013-asokat itt, a 2012-eseket pedig itt.

Emellett vannak azok a szakok, ahol központi ponthatárt húznak már körülbelül fél évvel a rendes ponthatárhúzás előtt. Ez azt jelenti, hogy az ország minden intézményében a központi ponthatárnak megfelelő vagy annál magasabb pontszám kell az adott szakra való bekerüléshez. Az idén 41 ilyen szakra jelentkezhettek a felvételizők, köztük az állatorvosira is - ehhez 400 pontot kell gyűjteniük. A teljes listát itt találjátok.

Minden a 2015-ös felvételiről

A legfontosabb határidők

Így húzzák a ponthatárokat

Pontszámítási szabályok az alap- és osztatlan képzéseken

Pontszámítás a felsőoktatási szakképzéseken

Így számolják a pontokat a mesterszakokon

Mikor lesznek az alkalmassági vizsgák?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.