A nap kérdése: milyen felvételi ponthatárokra számíthattok?

Milyen ponthatárok várhatóak az alapképzéseken, és hol nézhetitek meg a központi ponthatárokat? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Shutterstock

Jövőre érettségizek, de még nem döntöttem el, milyen szakra jelentkeznék. Hol nézhetem meg például a biológia vagy az állatorvosi szak ponthatárait?

A szakok többségénél legfeljebb az elmúlt évek tapasztalatai alapján tippelhetitek meg, milyen ponthatárok lesznek a jövőben. Alap- és osztatlan képzésre általában azok kerülhetnek be, akik elérik a minimumponthatárt és beférnek a szakos kapacitásba. A 2014-es ponthatárokat itt nézhetitek meg, a 2013-asokat itt, a 2012-eseket pedig itt.

Emellett vannak azok a szakok, ahol központi ponthatárt húznak már körülbelül fél évvel a rendes ponthatárhúzás előtt. Ez azt jelenti, hogy az ország minden intézményében a központi ponthatárnak megfelelő vagy annál magasabb pontszám kell az adott szakra való bekerüléshez. Az idén 41 ilyen szakra jelentkezhettek a felvételizők, köztük az állatorvosira is - ehhez 400 pontot kell gyűjteniük. A teljes listát itt találjátok.

Minden a 2015-ös felvételiről

A legfontosabb határidők

Így húzzák a ponthatárokat

Pontszámítási szabályok az alap- és osztatlan képzéseken

Pontszámítás a felsőoktatási szakképzéseken

Így számolják a pontokat a mesterszakokon

Mikor lesznek az alkalmassági vizsgák?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.