Hány pontot kapnak a hátrányos helyzetű diákok az egyetemi, főiskolai felvételin? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
Gimnazistaként gyermekvédelmi támogatást kaptam, de nem tudom, hogy hátrányos helyzetűnek számítok-e a felvételin.
A hátrányos helyzetért azok a jelentkezők kapnak többletpontot, akik középfokú tanulmányaik idején rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt és/vagy rendszeres gyermekvédelmi támogatást kaptak, tehát te is számíthatsz a 40 többletpontra - persze csak akkor, ha a jogosultságot hivatalos dokumentumokkal igazolod.
Azok a felvételizők is hátrányos helyzetűnek minősülnek, akik középiskolásként állami neveltek voltak (a gyámhatóság ideiglenes hatállyal intézetbe utalta, illetve állami nevelésbe vagy átmeneti nevelésbe vette őket), illetve azok, akiket középfokú tanulmányaik során családi körülményeik, szociális helyzetük miatt a jegyző védelembe vett. A 2013-as pontszámítási szabályokról itt minden információt megtaláltok, itt pedig kipróbálhatjátok pontszámító kalkulátorunkat.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
