A nap kérdése: elindul a képzés, ha kevés a jelentkező?

Mitől függ, hogy egy egyetem vagy főiskola elindítja-e összes alapképzését? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
Stiller Ákos

Csak egy szakot jelöltem meg a jelentkezési lapon, de a tanulmányi osztályon azt mondták, nem biztos, hogy szeptemberben elindul a képzés. Megtehetik ezt?

Megtehetik. Februárban minden egyetem és főiskola meghatározta, hány hallgató oktatását vállalja az egyes szakokon: ha a felvett diákok száma alacsonyabb a minimumlétszámnál, akkor az intézmény nem indítja el a képzést. Az intézményi kapacitást a Felvin nézhetitek meg. A 2013-as felvételiről itt találjátok a legfontosabb tudnivalókat.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.