A nap kérdése: a kötelező emelt szintű érettségiért is jár pluszpont?

Akkor is jár többletpont az emelt szintű érettségiért, ha a kiválasztott szakon egyébként is kötelező legalább egy emelt szintű vizsga? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
túry

Magyar szakra szeretnék jelentkezni, ahol kötelező az emelt szintű érettségi magyar nyelv és irodalomból. Ilyenkor is jár többletpont az emelt szintért?

Igen, megkapod az ötven többletpontot. Egyébként csak akkor jár többletpont az emelt szintű érettségiért, ha a tárgy az adott képzési területen kötelező vagy kötelezően választható. A felvételi pontszámítás szabályairól itt olvashattok.

A magyar szak esetében például a magyar nyelv és irodalom mellett az angol-, francia-, latin-, német-, olasz-, orosz-, spanyol- vagy a történelemérettségi eredménye alapján számolható érettségi pont, tehát akkor kaphatsz többletpontot, ha ezekből érettségizel emelt szinten: vagyis emelt szintű matematika- vagy fizikaérettségiért például nem jár pluszpont.

Tantárgyanként 50, maximum 100 többletpontot kaphattok az emelt szintű érettségiért. Ahhoz, hogy ezt megkapjátok, legalább 45 százalékos eredményt kell elérnetek. Mely szakokon kötelező már 2013-tól az emelt szintű érettségi? Itt találjátok a listát.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.