Felvételi 2013: kötelező az emelt szintű érettségi, ha már van diplomám?

Kell-e emelt szintű érettségit tenni, ha már van egy diplomátok, de szeretnétek elvégezni egy újabb alap- vagy osztatlan szakot? Hogyan számíthatjátok ki, hány ponttal vágtok neki a felvételinek? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
MTI / Vajda János

Van egy tanítói diplomám, de szeretnék osztatlan tanárképzésre jelentkezni. Nincs emelt szintű érettségim. Ebben az esetben csak akkor jelentkezhetek egyetemre, ha leteszem egy vagy két tantárgyból az emelt szintű érettségit?

A diplomás felvételizők érettségi pontjait a korábbi felsőfokú tanulmányok max. 200 pontos értékelésével és annak duplázásával is meg lehet állítani, ebben az esetben nem kell emelt szintű érettségit tenni - a pontos szabályokat a felsőoktatási intézmények határozzák meg. Itt találjátok azoknak az egyetemeknek és főiskoláknak a listáját, amelyek jelezték, hogy diplomás jelentkezők esetében ezt a megoldást is vállalják.

Fontos, hogy akkor is el kell érni a 240 pontot, ha nem az érettségi és a középiskolai eredmények, hanem a felsőfokú tanulmányok alapján kalkulálsz a pontszámoddal. Ez 2013-ban 240 pont (többletpontok nélkül). A 2013-as felvételi szabályairól szóló összes tudnivalót itt találjátok.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna