2010-hez képest több mint 20 százalékkal csökkent a felsőoktatásba bekerülő hallgatók száma, miközben a demográfiai folyamatok csupán 3-4 százalékos visszaesést indokolnának. Hova tűntek a hallgatók?
A rendszerváltás óta elfogadott három felsőoktatási törvényt 2015-ig csaknem százszor módosították, az utóbbi tíz esztendőben átlagosan évente 6-7-szer. A hullámzó orbáni elképzeléseket mégoly hullámzó finanszírozás követte. Az elmúlt években szembetűnően csökkent az állami támogatás aránya. A költségvetési beszámolók adatai alapján jól látszik, hogy a felsőoktatási kiadások egyre nagyobb hányadát finanszírozzák a saját intézményi bevételek. Az NFKK elemzésében a zárszámadási törvények adatait alapul véve rajzolódik ki a tendencia: míg 2009-ben még 203 milliárd jutott az állami felsőoktatási intézmények támogatására, 2013-ban már csak 175 milliárd – írta a 168ora.hu.
Miközben a felsőoktatás 2013-ban készített stratégiai elképzelése még arról írt, hogy „belátható időn belül érje el a magyar felsőoktatás a GDP-arányos költségvetési ráfordítási szint tekintetében az OECD országokban szokásos 1-1,2% körüli értéket”, a 2014 őszén megjelent új stratégia már másképpen fogalmaz. Eszerint „az elkövetkező években a közvetlen állami támogatás jelentős mértékben nem növelhető”. Vagyis míg 2009-ben az összes GDP-hez viszonyított felsőoktatási támogatás még 0,8 százalék volt, maradunk a 2012-ben beállt 0,6-os szinten.
Mit akar a kormány?
Nemzetközi összehasonlításban Magyarország azon kevés OECD-országok egyike, ahol a hallgatói létszám csökkent az elmúlt négy évben. Bár a felvételi határidő már lezárult, a jelentkezések összesítése még zajlik. Szakértők szerint jelentős növekedés nem várható. A rapid változtatások nem tesznek jót a felvételizési hajlandóságnak.
„A 2012–13-as drámai csökkenés, amit a felvettek számában láthattunk, 2014-re korrigálódott, stabilizálódott, de még így is jelentős veszteség érte a felsőoktatást” – mondta Radó Péter oktatáskutató a 168 órának. „Három éve a kormány azt hitte, ha csökkenti az államilag finanszírozott helyek számát, akkor többen fognak tandíjas képzésekre jelentkezni. Ám ez sem akkor, sem azóta nem jött be. A fizetőképes kereslet zsugorodik, aki megteheti, külföldre megy”.
Pedig az éppen soros felsőoktatásért felelős államtitkár, Palkovics László váltig bizonygatja, nem cél, hogy kevesebb diplomás legyen hazánkban. Hiszen a felsőoktatási stratégia is úgy számol: a 30–34 éves korosztályban 31,9 százalék az arányuk, miközben 34 százalékot vállaltunk 2020-ra az unió felé.
„Nem tudom, mi a rosszabb: ha nem tudják, hogy ennek ellenében cselekednek, vagy ha tudják, és mégis csinálják – kommentál Radó Péter. – A kormánynak semmilyen hosszú távú stratégiai megfontolása nincs. Alacsony hozzáadott értékű munkaalapú társadalmat építenek, amelyben a felsőoktatás csak kevesek kiváltságos terepe, de ők is rosszabb minőségű képzéshez fognak jutni, hiszen folyamatos a pénzelvonás, miközben csökkentik az intézmények autonómiáját. 2008 és 2013 között a tíz nagy állami egyetem költségvetési támogatása 40 százalékkal esett vissza”.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
