Őszi érettségi 2025: itt a második hét teljes vizsgabeosztása

Ritkább nyelvekkel, belügyi rendészeti ismeretekkel és néhány természettudományos tantárggyal folytatódnak az őszi érettségi vizsgák a második, csak háromnapos vizsgahéten. Mutatjuk a beosztást.

  • Székács Linda

Az október 23-i hosszú hétvége miatt az őszi érettségi második hetén csak hétfőtől-szerdáig zajlanak az írásbeli érettségik délelőttönként reggel 8-tól, délutánonként pedig 14 órától.

Mutatjuk, milyen tantárgyakból és mikor vizsgáznak az érettségizők:

  • 2025. október 20. 8:00 - német nyelv (közép- és emelt szinten)
  • 2025. október 20. 14:00 - belügyi rendészeti ismeretek, dráma, mozgóképkultúra és médiaismeretek (közép- és emelt szinten)
  • 2025. október 21. 8:00 - digitális kultúra (közép- és emelt szinten),
  • 2025. október 21. 14:00 - orosz nyelv és egyéb, más vizsganapokon nem szereplő nyelvek (közép- és emelt szinten)
  • 2025. október 22. 8:00 - olasz nyelv (közép- és emelt szinten)
  • 2025. október 22. 14:00 - biológia, közigazgatási ismeretek (közép- és emelt szinten)
Az Oktatási Hivatal adatai szerint egyébként idén ősszel 221 intézményben nagyjából 24 390-en érettségiznek.

A legtöbben előrehozott (58,8%) és a szintemelő (29,2%) vizsgát tesznek, ezeket követik a javító (5,1%), a rendes (2,5%), az ismétlő (2,6%) és a kiegészítő (0,9%), valamint a pótló vizsgák (0,9%).

 

    Hozzászólások

    Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

    Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

    Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

    A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

    Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

    Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

    „A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

    Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

    Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

    A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.