Október 13-án 8 órakor kezdhetnek neki a diákok az őszi magyarérettségi első részének, melyben középszinten a szövegértés mellett egy irodalmi feladatlapot is meg kell oldaniuk. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
Közel 25 ezer tanuló érettségizik idén ősszel az Oktatási Hivatal statisztikái szerint. Októberben és novemberben rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló, javító és előrehozott vizsgákra is sor kerül. A legtöbben előrehozott érettségire (58,8%) vagy szintemelő vizsgára (29,2%) jelentkeztek, ezeket követik a javító (5,1%), rendes (2,5%), ismétlő (2,6%), kiegészítő (0,9%) és pótló (0,9%) vizsgák.
A diákok összesen több mint 25 700 vizsgát tesznek le, ebből 14 400-at emelt, 11 300-at középszinten.
A vizsgák október 10-én a nemzetiségi nyelv és irodalommal kezdődtek el, ma pedig az érettségizők magyarból adhatnak számot a tudásukról.
Szövegértés, irodalmi feladatlap és szövegalkotás
A magyar nyelv és irodalom érettségi mindkét szinten két részből áll. Középszinten az első részben a vizsgázók egy 40 pontos szövegértési feladatlapot és egy 20 pontos irodalmi feladatsort oldanak meg 90 perc alatt. A második részben egy műértelmező vagy egy általános témakifejtő esszé közül választhatnak, ennek megírására 150 perc áll rendelkezésükre, és 40 pontot ér.
Emelt szinten a diákok az első részben egy 40 pontos szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsort kapnak, amely egy irodalmi vagy nyelvi témájú szöveghez, lírai vagy prózai műhöz, illetve drámarészlethez kapcsolódik.
A második részben egy 40 pontos műértelmező esszét és egy 20 pontos reflektáló szöveget kell megírniuk. A műértelmezés során egy adott irodalmi művet kell elemezni, értelmezni vagy két alkotást összehasonlítani, míg a reflektáló szöveg egy kulturális, esztétikai vagy etikai témához kapcsolódó érvelő írás.
Mi volt a tavaszi érettségin? |
A 2025-ös tavaszi magyarérettségi szövegértési részében Daniss Győző Raátz Judittal készült interjúját kellett feldolgozniuk a diákoknak. A feladatsorban igaz-hamis, aláhúzós, indoklást igénylő és többválasztós kérdések szerepeltek, valamint a vizsgázóknak meg kellett indokolniuk, miért utasítaná el a Magyar Nyelvtudományi Intézet Utónévbizottsága bizonyos keresztnevek – például a „Fibi”, „Héloise” és „Bömbike” – bejegyzését. Táblázatos KSH-adatok elemzése is előfordult, emellett leíró nyelvtani ismereteket is kértek vissza. Az irodalmi műveltségi feladatsorban memoriterek, stílusirányzatok, fogalommeghatározások és műfelismerések szerepeltek, valamint új típusú „irodalmi dominó” feladat is megjelent. A memoriterek között a Himnusz, Ady Endre Góg és Magóg fia vagyok én… és Babits Mihály Jónás imája részletei szerepeltek. A szövegalkotási részben Örkény István Meddig él egy fa? című novellájának elemzése vagy egy érvelő esszé írása között választhattak a diákok, amely a történelmi események irodalmi feldolgozását járta körül. |
A csúnya külalakért is vonhatnak le pontokat
A magyarérettségin mind közép-, mind emelt szinten használható helyesírási szótár, amelyből az iskoláknak tantermenként legalább négy példányt kell biztosítaniuk. Középszinten a vizsga második részéhez a tankönyvjegyzékben szereplő irodalmi szöveggyűjtemény is használható.
A helyesírásra és a külalakra külön pontokat vonhatnak le: a súlyos helyesírási hibákért akár nyolc, a rendezetlen, nehezen olvasható külalakért pedig két pontot is levonhatnak.
Mikor lesznek a szóbelik az őszi érettségin?
Az emelt szintű szóbeliket november 6–10., a középszintűeket pedig november 17–21. között tartják. A középszintű magyar szóbeli érettségi 20 irodalmi és 20 nyelvtani tételből áll, amelyeket az iskolák saját maguk állítanak össze és tesznek közzé. A vizsgázók ezek közül húznak egy-egy tételt, majd 15 perc alatt kell kifejteniük a választott témát. A szóbelin összesen legfeljebb 50 pont szerezhető: a nyelvtani tétel kifejtése legfeljebb 15, az irodalmi tételé pedig 25 pontot ér. Emellett további 10 pont adható a felelet nyelvi minőségéért és előadásmódjáért.
Az emelt szintű magyar szóbeli érettségin szintén 20 irodalmi és 20 nyelvtani tétel szerepel, ám ezeket nem az iskolák, hanem az Oktatási Hivatal állítja össze és hozza nyilvánosságra.
Az őszi érettségik menetrendjével az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
