Elindult a jelentkezés az egyetemek februárban induló képzéseire. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
Meddig lehet jelentkezni?
Október 15-től november 15-ig lehet jelentkezni a magyar egyetemek képzéseire a keresztféléves felvételiben. Fontos tudni azonban, hogy ezen nem minden egyetem hirdet meg képzéseket és nem is elérhető minden szak a keresztfélévben.
Hány szakot lehet megjelölni?
Az általános felvételi eljáráshoz hasonlóan a keresztféléves felvételin is legfeljebb három képzést lehet díjmentesen, további hármat pedig 2-2 ezer forintos eljárási díj ellenében megjelölni.
Az, ha ugyanazon az egyetemen ugyanazt a szakot államilag támogatott és önköltséges képzési rendben is megjelölitek, egy jelentkezésnek számít.
Milyen szakok indulnak?
Az induló képzések listáját a felvételi tájékoztató tartalmazza. Ezt ide kattintva éritek el.
Milyen dokumentumokat kell feltölteni?
A 2006 után szerzett nyelvvizsgákat és érettségi bizonyítványt nem kell feltöltenetek, hiszen azokat az E-felvételi rendszere képes kinyerni a központi rendszerből.Abban az esetben viszont, ha ezen dokumentumok valamelyikét korábban szereztétek, azt fel kell töltenetek. Ilyen lehet például a
Továbbá fel kell töltenetek az egyetemek által megítélhető intézményi pontok igazolását is. Hogy melyik egyetem mire ad pontot, arról saját hatáskörben döntenek. Ilyen lehet azonban a(z)
Hol kell hitelesíteni a jelentkezést?
Ahhoz, hogy érvényes legyen, a jelentkezéseteket minden esetben érvényesítenetek kell november 15-ig. Ezt az Ügyfélkapu+ vagy a Digitális Állampolgár alkalmazásban tudjátok megtenni.
Ha nem rendelkeztek még egyikkel sem, mindenképp regisztráljatok. Ennek folyamatáról itt írtunk bővebben.
Lesz lehetőség hiánypótlásra?
Igen, az ügyintézési időszak várhatóan decemberben kezdődik majd. Ekkor lehetőségetek lesz
Mikor húzzák a ponthatárokat?
A ponthatárokat várhatóan 2026. január -án hirdeti ki az Oktatási Hivatal.
Mikor kezdik az egyetemet azok, akik keresztfélévben kerülnek be?
Azok a hallgatók, akiket keresztfélévben vesznek fel az egyetemre, a képzésüket a tavaszi félév elején, februárban kezdik el.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
