Fontos kérdésre válaszolunk.
Félévente jellemzően 350-500 ezer forintba kerül, ha valakit állami ösztöndíjas helyett önköltséges képzésre vesznek fel.
Persze, ez akár jóval több is lehet, ráadásul a tanulmányaitok végére egy 6-8 féléves vagy annál hosszabb képzés esetén már ezek összeadódnak és nagyobb összegről van szó, de önköltséges képzésre járni azért nem olyan nagy tragédia. Egyrészt, mert diákhitelből kedvezően finanszírozható, másrészt pedig azért, mert van egy halvány remény arra, hogy jó tanulmányi eredmények esetén átvesznek titeket állami ösztöndíjas képzésre.
Amennyiben ugyanis valakit állami ösztöndíjas képzésre vesznek fel, az nem jelenti azt, hogy a tanulmányai végéig ebben a formában is maradhat. Ugyanígy az önköltséges képzésről is van némi esély átkerülni ösztöndíjas formára, ha onnan valaki kiesik.
Ezt átsorolásnak hívják, aminek az a lényege, hogy a gyengébben teljesítő állami ösztöndíjas hallgatókat önköltséges finanszírozási formába sorolják át, a megüresedő ösztöndíjas helyeket pedig jól teljesítő, korábban önköltséges hallgatókkal töltik fel. Ezért csak annyi hallgatót tudnak átvenni az egyetemek, ahány hely megüresedik az állami képzésen.
Az átsorolás nem automatikusan történik, hanem előzetesen kérelmeznie kell minden jelentkezőnek a Neptunon keresztül az adott félév megadott időszakában.
Az átsorolás feltételeit az egyetemek maguk határozzák meg, ezért az ezzel kapcsolatos információkról a tanulmányi osztályon lesz érdemes tájékozódni, ha aktuális lesz.
Az iskola nem a gyerekek problémáit kezeli – hanem maga hozza létre azokat. A pedagógusok és szülők több mint egy évig gyűjtötték a tapasztalataikat, hogy azokat egy javaslatcsomagba fűzve küldjék el az áprilisban alakuló kormánynak.
Az ügyben vizsgálatot indítottak, a tanárt felfüggesztették.
2026-ban tavalyhoz képest egy kicsivel korábban kezdődik a tavaszi szünet. Mutatjuk a pontos dátumot.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint központi számítási hiba miatt nem volt megfelelő fedezete a pedagógusok idei, 10 százalékos béremelésének. Bár a kormány utólag korrigálta az előirányzatot, a szakszervezet úgy látja: a késlekedés miatt az emelés egy része nem egységesen valósult meg. Voltak olyan iskolák, ahol a rendelettel ellentétben nem érte el a 10 százalékot a béremelés.
Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A digitális országos kompetenciamérést az iskoláknak 2026. március 23. és 2026. május 29. között kell lebonyolítani a Hivatal által meghatározott ütemezés szerint.
Nem csak nyelvvizsgával szerezhettek pluszpontokat, ha egyetemre jelentkeztek.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
