Bár a központilag meghatározott 280 pontos minimumponthatárokat 2023-ban eltörölték, azóta is vannak olyan egyetemek vagy egyetemi szakok, amikre nem lehet egy bizonyos ponthatár alatt bekerülni, mert intézményi kereteken belül minimumponthatárok meghatározásáról döntöttek. Ez alacsonyabb és magasabb is lehet, mint korábban az alapszakok esetében a 280, felsőoktatási szakképzés esetében a 240, mesterképzésnél pedig az 50.
Hogy pontosan hol vannak minimumponthatárok, ahhoz nektek kell(ett) egy kis kutatómunkát végezni és minimum azokra az egyetemekre és szakokra ránézni, ahová jelentkeztetek, de néhányat mi is kigyűjtöttünk nektek.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen például
pontot kell elérni a bekerüléshez.
A Debreceni Egyetem
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem alapképzéseire 320 pont alatt esélytelen bejutni a Budapesti Corvinus Egyetemen pedig az összes alapképzés esetében 400 pont a küszöb.
De határozott minimumponthatárokról egyes szakokon többek között
Hogy van-e minimumponthatár azon a szakon és egyetemen, amire ti jelentkeznétek, azt a felvi.hu-n a "Meghirdetett képzések" menüben nézhetitek meg.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
