Ezekre a szakokra biztos nem lehet bekerülni 200, 320 vagy 400 pont alatt

Bár a központilag meghatározott 280 pontos minimumponthatárokat 2023-ban eltörölték, azóta is vannak olyan egyetemek vagy egyetemi szakok, amikre nem lehet egy bizonyos ponthatár alatt bekerülni, mert intézményi kereteken belül minimumponthatárok meghatározásáról döntöttek. Ez alacsonyabb és magasabb is lehet, mint korábban az alapszakok esetében a 280, felsőoktatási szakképzés esetében a 240, mesterképzésnél pedig az 50.

  • Székács Linda

Hogy pontosan hol vannak minimumponthatárok, ahhoz nektek kell(ett) egy kis kutatómunkát végezni és minimum azokra az egyetemekre és szakokra ránézni, ahová jelentkeztetek, de néhányat mi is kigyűjtöttünk nektek.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen például

  • gyógypedagógia szakra legalább 220,
  • anglisztikára 280,
  • gépészmérnökire 300,
  • pszichológiára pedig legalább 350

pontot kell elérni a bekerüléshez.

A Debreceni Egyetem

  • anglisztika alapképzésére  200 pont a minimum,
  • programtervező informatikus szakra 280,
  • osztatlan gyógyszerész képzésen 320.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Karára legalább 200 pont kell a bekerüléshez.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem alapképzéseire 320 pont alatt esélytelen bejutni a Budapesti Corvinus Egyetemen pedig az összes alapképzés esetében 400 pont a küszöb.

De határozott minimumponthatárokról egyes szakokon többek között

  • a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem,
  • a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem,
  • az Óbudai Egyetem,
  • a Pannon Egyetem,
  • a Semmelweis Egyetem és
  • a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is.

Hogy van-e minimumponthatár azon a szakon és egyetemen, amire ti jelentkeznétek, azt a felvi.hu-n a "Meghirdetett képzések" menüben nézhetitek meg.

 

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.