Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Nehéz dolguk van az idei felvételizőknek; több ezerrel csökkentek az állami ösztöndíjas férőhelyek az egyetemeken.
Alig másfél hét maradt a ponthatárok kihirdetéséig; július 23-án kiderül, kik kezdhetik a következő tanévet valamelyik magyarországi egyetemen.
A legnehezebb dolguk azoknak van, akik állami ösztöndíjas férőhelyekre jelentkeztek. Ezeken a szakokon ugyanis általában jóval magasabb a ponthatár, mint a költségtérítéses képzéseken, ráadásul idén is csökkentek az elérhető állami ösztöndíjak (keretszámok). Már januárban beszámoltunk ugyanis arról, hogy a 2025 szeptemberében induló képzéseknél mindössze négy egyetem növelte az államilag finanszírozott férőhelyeit, a többi intézménynél azonban ez jóval kevesebb lett, mint 2024-ben volt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem keretszámai például több mint kétezerrel csökkentek.
Hogy pontosan hány állami ösztöndíjas hely érhető el 2025-ben az egyetemeken, azt itt mutatjuk nektek:
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.