Vannak, akiknek ezt követően is lesz még teendőjük a ponthatárhúzásig.
Július 9-én, azaz szerdán éjfélkor véget ér a felsőoktatási felvételi eljárás ügyintézési időszaka. Eddig van még lehetősége a felvételizőknek
Van még teendő a ponthatárhúzásig?
Az ügyintézési időszak lezárulását követően a ponthatárhúzásig már csak azoknak akadhat teendőjük, akik külföldön, vagy külföldi rendszerű intézményben szereznek érettségi bizonyítványt. Ők az érettségi bizonyítványt vagy felsőfokú oklevelet július 15-ig tölthetik fel az E-felvételi rendszerében.
"Ezt azonban csak akkor tudják megtenni az érintett jelentkezők, ha jelentkezéskor az E-felvételiben jelölik, hogy várhatóan az eljárás évében szerzik meg ezeket" - szerepel a felvételi tájékoztatóban.
Felvételi 2025: mikor húzzák a ponthatárokat?
Mi jön a ponthatárhúzás után?
Azoknak, akiket sikeresen felvesznek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is lesznek teendőik.
A felvett jelentkezőnek a felvételi tájékoztató szerint az érintett felsőoktatási intézmény felvételi döntést küld a ponthatárok kihirdetését követő öt munkanapon belül. Ez tartalmazza majd
Emellett azt, hogy egy adott felvételiző pontosan mely képzésen kezdheti meg a tanulmányait szeptemberben, az Oktatási Hivatal által küldött besorolási döntés is tartalmazza majd. Ezt a ponthatár-megállapítást követően készíti el az Oktatási Hivatal legkésőbb 2025. július 31-ig.
És ha nem vesznek fel?
Azok számára, akiket a felvételi listájukon megjelölt egyetemek és szakok egyikére sem vesznek fel, vagy az általános felvételi eljárásban nem jelentkeztek magyar felsőoktatási intézménybe, a ponthatárok kihirdetését követően elindul a pótfelvételi eljárás. Ez általában augusztus elejéig tart, és mindössze egyetlen képzésre lehet beadni a jelentkezést.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
