Vannak, akiknek ezt követően is lesz még teendőjük a ponthatárhúzásig.
Július 9-én, azaz szerdán éjfélkor véget ér a felsőoktatási felvételi eljárás ügyintézési időszaka. Eddig van még lehetősége a felvételizőknek
Van még teendő a ponthatárhúzásig?
Az ügyintézési időszak lezárulását követően a ponthatárhúzásig már csak azoknak akadhat teendőjük, akik külföldön, vagy külföldi rendszerű intézményben szereznek érettségi bizonyítványt. Ők az érettségi bizonyítványt vagy felsőfokú oklevelet július 15-ig tölthetik fel az E-felvételi rendszerében.
"Ezt azonban csak akkor tudják megtenni az érintett jelentkezők, ha jelentkezéskor az E-felvételiben jelölik, hogy várhatóan az eljárás évében szerzik meg ezeket" - szerepel a felvételi tájékoztatóban.
Felvételi 2025: mikor húzzák a ponthatárokat?
Mi jön a ponthatárhúzás után?
Azoknak, akiket sikeresen felvesznek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is lesznek teendőik.
A felvett jelentkezőnek a felvételi tájékoztató szerint az érintett felsőoktatási intézmény felvételi döntést küld a ponthatárok kihirdetését követő öt munkanapon belül. Ez tartalmazza majd
Emellett azt, hogy egy adott felvételiző pontosan mely képzésen kezdheti meg a tanulmányait szeptemberben, az Oktatási Hivatal által küldött besorolási döntés is tartalmazza majd. Ezt a ponthatár-megállapítást követően készíti el az Oktatási Hivatal legkésőbb 2025. július 31-ig.
És ha nem vesznek fel?
Azok számára, akiket a felvételi listájukon megjelölt egyetemek és szakok egyikére sem vesznek fel, vagy az általános felvételi eljárásban nem jelentkeztek magyar felsőoktatási intézménybe, a ponthatárok kihirdetését követően elindul a pótfelvételi eljárás. Ez általában augusztus elejéig tart, és mindössze egyetlen képzésre lehet beadni a jelentkezést.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
