Vannak, akiknek ezt követően is lesz még teendőjük a ponthatárhúzásig.
Július 9-én, azaz szerdán éjfélkor véget ér a felsőoktatási felvételi eljárás ügyintézési időszaka. Eddig van még lehetősége a felvételizőknek
Van még teendő a ponthatárhúzásig?
Az ügyintézési időszak lezárulását követően a ponthatárhúzásig már csak azoknak akadhat teendőjük, akik külföldön, vagy külföldi rendszerű intézményben szereznek érettségi bizonyítványt. Ők az érettségi bizonyítványt vagy felsőfokú oklevelet július 15-ig tölthetik fel az E-felvételi rendszerében.
"Ezt azonban csak akkor tudják megtenni az érintett jelentkezők, ha jelentkezéskor az E-felvételiben jelölik, hogy várhatóan az eljárás évében szerzik meg ezeket" - szerepel a felvételi tájékoztatóban.
Felvételi 2025: mikor húzzák a ponthatárokat?
Mi jön a ponthatárhúzás után?
Azoknak, akiket sikeresen felvesznek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is lesznek teendőik.
A felvett jelentkezőnek a felvételi tájékoztató szerint az érintett felsőoktatási intézmény felvételi döntést küld a ponthatárok kihirdetését követő öt munkanapon belül. Ez tartalmazza majd
Emellett azt, hogy egy adott felvételiző pontosan mely képzésen kezdheti meg a tanulmányait szeptemberben, az Oktatási Hivatal által küldött besorolási döntés is tartalmazza majd. Ezt a ponthatár-megállapítást követően készíti el az Oktatási Hivatal legkésőbb 2025. július 31-ig.
És ha nem vesznek fel?
Azok számára, akiket a felvételi listájukon megjelölt egyetemek és szakok egyikére sem vesznek fel, vagy az általános felvételi eljárásban nem jelentkeztek magyar felsőoktatási intézménybe, a ponthatárok kihirdetését követően elindul a pótfelvételi eljárás. Ez általában augusztus elejéig tart, és mindössze egyetlen képzésre lehet beadni a jelentkezést.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
