Bár az ügyintézési időszak július 9-én véget ér, a pontjaitok még utána is változhatnak a rendszerben.
A felsőoktatási felvételi eljárás ügyintézésére 2025. július 9-ig van lehetőség. Sokan tapasztalják ilyenkor, hogy a Felvi rendszerében a pontszámuk továbbra is nulla, vagy kevesebb, mint amennyit saját számításaik alapján elértek. Ez azonban teljesen normális jelenség.
Nem vagy biztos abban, hogy jól számolják a pontjaidat? Itt érheted el a Felvi ügyfélszolgálatát
A Felvi tájékoztatása szerint ugyanis a jelentkezések feldolgozása egészen a ponthatárok kihirdetésének napjáig - tehát július 23-ig - tart. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő pontszámok sok esetben még nem tekinthetők véglegesnek.
A pontszámok több okból is változhatnak: ha valamelyik benyújtott dokumentum hiányos vagy még feldolgozás alatt áll, illetve ha egyes idei eredmények (például érettségi vagy nyelvvizsga) még nem érkeztek be közhiteles forrásból. Ezek később automatikusan bekerülhetnek a rendszerbe, így módosíthatják a pontszámokat.
Ezen felül a felsőoktatási intézményeknek is van még feladatuk: nekik kell rögzíteniük az általuk megítélt intézményi pontokat, az oklevél alapján járó pontokat, illetve – mesterképzés esetén – az elért részpontszámokat. Ezek mind szintén befolyásolhatják a jelentkezők végleges pontszámát.
Ezért nem kell megijedni, ha az ügyintézési időszak végéig még nem látjátok a teljes pontszámotokat a Felviben – az adatok frissülnek, és a végleges pontszám csak a ponthatárok kihirdetésének napjára válik véglegessé.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
