Hány százaléktól van meg az ötös? Így osztályozzák az érettségiket közép- és emelt szinten

Mutatjuk a százalékokat.

Székács Linda

Június 3-án kedden elkezdődtek a szóbeli vizsgák, amik nagyjából egy hónapon keresztül, július elejéig tartanak. Először az emelt szintű vizsgázók adnak számot a tudásukról, majd június 16-tól a középszintesek.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint ahhoz, hogy az érettségi legalább elégséges legyen, vizsgarészenként legalább 12%-ot, az összes vizsgarészen együttesen pedig a 25%-ot kell elérni. Ha a vizsgázó valamelyik vizsgarészből nem éri el a 12 százalékot, abban az esetben a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségi vizsgájára elégtelen eredményt kap. Ez tehát azt jelenti, hogy legalább egy kicsit a szóbeli vizsgákon is oda kell tenni magatok - akkor is, ha ez egyébként az osztályzatotokon nem változtatna.

A középszintű érettségiket 2025-ben a következő százalékhatárok szerint osztályozzák:

Középszintű érettségi
80-100%	Jeles (5)
60-79%	Jó (4)
40-59%	Közepes (3)
25-39%	Elégséges (2)
0-24%	Elégtelen (1)

Az emelt szintű érettségik esetén pedig a következő százalékok alapján osztályoznak:

Emelt szintű érettségi
60-100%	Jeles (5)
47-59%	Jó (4)
33-46%	Közepes (3)
25-32%	Elégséges (2)
0-24%	Elégtelen (1)

A szóbeli érettségi vizsgákról a legfontosabb tudnivalókat ebben a cikkünkben szedtük össze:

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás

Kollégiumi férőhelyekről, ösztöndíjakról és az egyetemisták megélhetéséről egyeztetett Lannert Judit a hallgatói szervezetekkel

Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.

Felsőoktatás

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás

Egyetemi felvételi 2027–2028: megvan, hogyan számolják majd a pontokat

Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.

Díjazták azokat a diákokat, akik 4,8-as átlaguk mellett a sportban is kiemelkedően teljesítettek

Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.