Hány percesek és hány pontosak a szóbeli érettségik közép- és emelt szinten?

Június 3-11. között emelt szinten, június 16-tól egészen július 2-ig pedig középszinten szóbeliznek az érettségiző diákok az idei tanévben. Összeszedtük, a négy fő tantárgyból hány percesek lesznek a vizsgák és hány pontot érnek a szóbeli feleletek.

  • Székács Linda

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalomból a szóbeli érettségi középszinten 15, emelt szinten pedig 20 perces. A vizsgázóknak irodalomból és nyelvtanból is 1-1 tételt kell húzni. A felelet mindkét szinten maximum 50 pontot ér;

  • 25 pont az irodalom,
  • 15 pont a nyelvtan tétel kifejtése,
  • 10 pont pedig a szóbeli felelet nyelvi minősége.

Matematika

Középszinten csak azoknak kell matematikából vizsgázni, akik a szóbelin legalább 12 százalékot elértek, de a ketteshez szükséges 25 százalékot sajnos nem. Ebben az esetben a szóbeli vizsga 15 perces és összesen 50 pontot érhet. Ezen a vizsgázóknak az alábbi három dolgot kell teljesíteni:

  • Definíció, illetve tétel kimondása
  • Definíció közvetlen alkalmazása
  • Feladatmegoldás

A pontozás az alábbi szempontok szerint oszlik el;

  • Az elméleti kérdések összesen: 15 pont
  • A három feladat összesen: 30 pont
  • Önálló teljesítményre való képesség, a feladatok logikus előadása, illetve a matematikai kommunikációs képesség: 5 pont

Emelt szinten azonban kötelező szóbelizni. Ebben az esetben a vizsga 20 perces és 35 pontos. Ennek során egy témát kell kifejteni megadott szempontok szerint. Az értékelés szempontjait ennek a dokumentumnak a végén találjátok.

Történelem

Történelemből középszinten 15, emelt szinten 20 perces a szóbeli vizsga. Mindkét szinten egy tételt kell kifejteni, amiért maximum 50 pont jár.

Élő idegen nyelvek

Mindegy, hogy angolról, németről, olaszról vagy egyéb nyelvekről van szó, a szóbeli vizsga mindből ugyanúgy épül fel.

A középszinten vizsgázó diákoknak a beszédkészség felmérése 15 perc és maximum 33 pontot lehet szerezni. Ehhez az alábbi három feladattípust kell teljesíteni;

  • társalgás,
  • egy téma önálló kifejtése verbális vagy vizuális segédanyagok alapján,
  • szerepjáték.

Emelt szinten pedig a vizsga 20 perces és 30 pontos. Ebben a társalgás és önálló témakifejtés után a diákoknak szituációs feladat helyett vitázniuk kell.

 

    Hozzászólások

    „A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

    Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

    Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

    Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

    „Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

    Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

    Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

    Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.