Ezeket a dokumentumokat nem fogadják el szakképzettség igazolására a felvételin

Legkésőbb július 9-ig pótolhatjátok azokat a dokumentumokat, melyeket 2025. február 15. után szereztetek meg – például szakképesítést igazoló bizonyítványt.

Az érettségi pontok számításakor meghatározott szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező jelentkezők szakmai vizsgájának eredményét is figyelembe lehet venni – olvasható a Felvi.hu oldalán.

Hiánypótlás az egyetemi felvételin: mire kell figyelni?

Fontos tudni, hogy az érettségi pontok számításánál az alábbiak nem fogadhatók el szakképzettség, szakképesítés igazolására:

  • a 2021 májusa előtt kiállított „technikusi” bizonyítvány,
  • a törzslap
  • a szakmai bizonyítvány
  • az ECDL-bizonyítvány
  • a szakmunkás-bizonyítvány
  • az érettségi-képesítő bizonyítvány
  • a szakközépiskolai képesítő bizonyítvány
  • a szakmai vizsgáról szóló igazolás
  • a munkahelyi belső tanfolyamok, képzések, egyéb tanfolyamok igazolásai, oklevelei
  • a honosított vagy elismert külföldi szakképesítés igazolása

A szakképzettségért, szakképesítésért adható intézményi pontok igazolásához szükséges dokumentumokról az egyetemek külön rendelkezhetnek. Ezt az adott szak leírásnál találjátok.

A jelenleg figyelembe vehető szakképesítéseket itt tudjátok megnézni.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.