Influenza, kéz- és lábtörés: bármi megtörténhet még az érettségi előtt. Mutatjuk, mik a hiányzásra vonatkozó szabályok.
Talán azt kiemelnünk sem kell, hogy ne az érettségi előtt egy héttel próbáljatok ki valamilyen extrém sportot. Azonban megeshet, hogy önhibátokon kívül, valamilyen oknál fogva nem tudtok elmenni az vizsgára.
Az Oktatási Hivatal szerint abban az esetben, ha a diák, számára fel nem róható okból – például igazoltan betegség miatt - nem tud elmenni az írásbeli vizsgára, akkor lehetősége van pótló vizsgát tennie. A hiányzás igazolását az iskola vezetőjének kell benyújtani, aki dönt a pótvizsga elfogadásáról, vagy adott esetben annak elutasításáról. A pótló vizsga részleteit szintén az intézménnyel kell egyeztetni.
Így osztályozzák az érettségi vizsgákat közép- és emelt szinten.
Fontos tudni, hogy írásbeli pótnap egyik vizsgatárgy esetében sincs. Így az elmulasztott írásbeli vizsgarészt csak szóbelivel lehet kiváltani. Ez azt jelenti, hogy az adott vizsgatárgyból – középszintű matematika érettségi vizsga kivételével - a vizsgázónak két szóbeli vizsgát kell tennie. Ebben az esetben pedig a vizsgázó még az adott vizsgaidőszakban megszerezheti az adott tárgyból az érettségi eredményt.
Ha azonban a vizsgázó neki felróható okból (azaz igazolatlanul) nem jelenik meg az írásbeli vizsgán, akkor már csak javító vizsgára van lehetősége.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
