Keresztféléves felvételi 2025: közzétették a ponthatárokat

Január 23-án, azaz csütörtökön nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal a keresztféléves felvételi idei ponthatárait.

  • Székács Linda

Már elérhetőek a Felvi.hu oldalán a 2025 februárjában induló képzések ponthatárai.

A keresztféléves felvételi során a jelentkezők többsége főként mesterképzések közül válogathatott, de elérhető volt egyes alapképzés is állami ösztöndíjas és költségtérítéses formában egyaránt.

Jelentkezni 2024. november 15-ig lehetett. Az általános felvételi eljáráshoz hasonlóan ebben az esetben is legfeljebb három képzést jelölhettek meg a felvételizők ingyenesen, további három szakot pedig darabonként 2-2 ezer forint eljárási díj ellenében.

Mindenki csak egy helyre nyerhet felvételt, mégpedig az általa megjelölt jelentkezési helyek közül az első olyanra, amelynél a pontszáma eléri vagy meghaladja a megállapított ponthatárt

- írja az OH.

A ponthatárokat az adja, hogy hány pontot ért el a felvételi során az a jelentkező, akit még utolsóként felvettek az adott szakra.

A besorolási határozat, amely tartalmazza, hogy melyik képzésre nyertetek felvételt, legkésőbb 2025. január 31-ig elérhető lesz az E-felvételi Hivatalos iratok menüpontjában - írja a Felvi.hu. Erről pedig minden jelentkezőt e-mailben is értesíteni fognak.

A sikeres vagy sikertelen felvételről azok, akik kérték, sms-t kapnak majd.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.