Ennyi állami ösztöndíjas férőhely elérhető 2025-ben a Műegyetemen

Tovább csökkentették az elérhető állami ösztöndíjas férőhelyek számát. Azok járnak a legrosszabbul, akik valamilyen gazdasági képzésre jelentkeznének a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre.

Székács Linda

2025-ben összesen 4562 fő kerülhet be állami ösztöndíjas férőhelyre a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem valamely képzésére. Ez 354 fővel kevesebb, mint 2024-ben.

Jelentősen csökkentették a gazdasági szakokon elérhető állami férőhelyek számát, ami 2024-ben még 566 fő volt, 2025-ben viszont már csak 163, és csökkent a társadalomtudományi képzéseken elérhető állami férőhelyek száma is 110-ről alig 40 főre.

Így alakulnak a keretszámok képzésterületenként a Műegyetemen:

bölcsészettudomány - 34 fő
gazdaságtudományok - 163 fő
informatika - 1011 fő
műszaki - 3060 fő
pedagógusképzés - 83 fő
társadalomtudomány - 40 fő
természettudomány - 171

Érdekesség egyébként, hogy míg a gazdasági- és társadalomtudományi férőhelyek közül elvettek, az informatikai és műszaki (tehát az egyetem fő profilját képező) keretszámokhoz hozzáadtak. Az informatika szakokon példul 982-ről 1011-re, a műszaki képzéseken 2971-ről 3060-ra nőtt az elérhető állami férőhelyek száma.

Hozzászólások

Átláthatatlan, bürokratikus, nehezen érthető – lesújtó véleményt mondtak a hallgatók az egyetemi ösztöndíjrendszerről

A hallgatók szerint nehéz eligazodni az egyetemi ösztöndíjak és támogatások rendszerében: bonyolultak a szabályok, rövidek a határidők, sokszor pedig azt sem tudják, hol találják meg a szükséges információkat. Egy friss kutatás szerint egyetlen egyértelműen pozitív vélemény sem érkezett a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos tájékoztatásról, illetve az is kiderül, hogy a diákok nagyobb állami szerepvállalást várnának el megélhetésük biztosításában.

Felsőoktatás

Vége a TÉR-nek: „Nem a minőséget erősítette, hanem a bizalmatlanságot”

A jövő héten már a parlament dönthet a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének felfüggesztéséről.

Közoktatás

Alapfeltételnek kellene lennie a pedagógus végzettségnek bizonyos oktatásirányítási pozíciókban a szakértő szerint

A pedagógia önálló szakma, ezért az oktatásirányításban is nagyobb szerepet kellene kapniuk a pedagógusoknak – ezt javasolja dr. Danyi Gyula oktatási szakértő. Szerinte a közoktatást érintő döntések csak akkor szolgálhatják valóban az iskolák és óvodák érdekeit, ha azok előkészítésében és meghozatalában olyan szakemberek is részt vesznek, akik saját tapasztalatból ismerik az intézmények mindennapi működését.

Közoktatás

Egyetemi felvételi 2026: ennyi pont lehet elég a jogászképzésekre

Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.

Érettségi-felvételi

Hankó Balázs szerint a kekva-modell felszámolásával a kormány ”kiáll az egyetemek mögül, és átáll az Európai Bizottság oldalára”

„Az Európai Bizottság soha nem kérte az alapítványi struktúra megszüntetését” – ezzel érvelt Hankó Balázs az Országgyűlésben az uniós forrásokhoz való hozzáférést célzó törvénycsomag vitájában.

Felsőoktatás

Megjelent a rendelet: augusztusban fizetik ki a pedagógusok visszamenőleges béremelését

Megjelent a Magyar Közlönyben a pedagógusbérek korrekciójáról szóló kormányrendelet. A korábban bejelentett 0,4 százalékpontos béremelés részletszabályai is nyilvánossá váltak. Mutatjuk, mire lehet számítani.

„Ne olvassuk fel a diákok jegyeit az egész osztály előtt!” – a Tanítanék Mozgalom szerint szorongást és szégyenérzetet okozhat

Bár sok iskolában ma is természetesnek számít, hogy a tanárok az egész osztály előtt ismertetik a dolgozatok vagy vizsgák eredményeit, a Tanítanék Mozgalom szerint ez nemcsak adatvédelmi kérdéseket vet fel.