Bizonyos esetekben nincs szükség a másik szülő aláírására. Mutatjuk, mit kell tudni a felvételi lap aláírásával kapcsolatban.
Általános iskola 8. osztályos tanuló esetén mindkét szülőnek, illetve a 14. életévét betöltött, korlátozottan cselekvőképes jelentkezőnek is kötelezően alá kell írnia a felvételi lapot – írja az Oktatási Hivatal.
A felvételi lapok aláírásáról szóló tájékoztató szerint a szülők a gyerek továbbtanulása tekintetében közösen gyakorolják a jogaikat. Amennyiben a gyerek feletti szülői felügyeleti jogot kizárólag csak az egyik szülő gyakorolja, attól még a másik szülőt nem lehet kizárni a gyerek sorsát érintő olyan lényeges kérdésekből, mint például az új iskola, életpálya kiválasztása.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy a szülői felügyeleti jogot (a felek megállapodása vagy bírósági döntés alapján) csak az egyik szülő gyakorolja, attól főszabályként, a másik szülőt is megilleti a döntési jogosultság a gyerek továbbtanulását illetően, vagyis a felvételi lapok benyújtásánál az ő aláírására is szükség van – olvasható a tájékoztatóban.
Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a másik szülőnek a szülői felügyeleti jogát a bíróság nem korlátozta vagy nem vonta el.
Nincs szükség a másik szülő aláírására:
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
