Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A besorolási döntést csak a felvételi ponthatárok kihirdetése után fogjátok megkapni.
November 15-ig tudtok jelentkezni a keresztféléves felvételin meghirdetett képzésekre. A jelentkezési időszak lezárását követően megkezdődik az adatok és a feltöltött dokumentumok feldolgozása. A Hivatal ekkor létrehozza a felvételi eljárás központi nyilvántartását, az ügyintézés funkciói pedig 2024. december 14-től lesznek elérhetőek az E-felvételiben. A felvételi ponthatárai várhatóan 2025. január 23-án fogják meghatározni és kihírdetni - írja a Felvi.hu.
A ponthatárok megállapítása után fogjátok megkapni a hivatalos értesítőt, a besorolási döntést arról, hogy melyik szakra nyertetek felvételt.
A Hivatal a besorolási döntést az E-felvételiben teszi közzé, amelyről legkésőbb 2025. január 31-ig e-mailben értesíti a jelentkezőket.
Mi található a besorolási döntésben?
„A besorolási döntésben a Hivatal azt állapítja meg, hogy a jelentkező az általa megjelölt és rangsorolt jelentkezési helyek közül melyiken (szakon, munkarendben, képzési nyelven, képzési helyen, finanszírozási formán) érte el sorrendben először a felvételhez szükséges ponthatárt” – olvasható a Felvi oldalán. Emellett azt is megtudhatjátok belőle, hogy az eljárás során hány pontot szereztetek.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.