Tételcímek, tudnivalók, vizsgaleírások - itt találtok mindent, amit az őszi érettségiről tudnotok kell

Mutatjuk, honnan értek el minden fontos dokumentumot, ami segíthet a készülésben.

  • Székács Linda

Szeptember 5-én véget ér a jelentkezés a 2024-es őszi érettségi vizsgákra. A tavaszi érettségikhez hasonlóan ebben az időszakban is rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló, javító és előrehozott vizsgákat is lehet tenni, amihez nagyon fontos, hogy tudjátok a különböző tantárgyak anyagait; a vizsgák leírását és az emelt szintű szóbeli érettségik tételcímeit.

Az érettségire való készülést az Oktatási Hivatal számos hasznos dokumentummal és tájékoztatóval segíti. Ide kattintva például eléritek az előző évek összes közép- és emelt szintű érettségi feladatlapját, ha azok megoldásával szeretnétek készülni a közelgő megmérettetésre.

A vizsgaleírásokat, vizsgatárgyak követelményeit és a szóbeli tételcímeket pedig itt találjátok.

Azt pedig, hogy melyik iskolákban érettségizhettek, itt nézhetitek meg.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.