Mutatjuk, honnan értek el minden fontos dokumentumot, ami segíthet a készülésben.
Szeptember 5-én véget ér a jelentkezés a 2024-es őszi érettségi vizsgákra. A tavaszi érettségikhez hasonlóan ebben az időszakban is rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló, javító és előrehozott vizsgákat is lehet tenni, amihez nagyon fontos, hogy tudjátok a különböző tantárgyak anyagait; a vizsgák leírását és az emelt szintű szóbeli érettségik tételcímeit.
Az érettségire való készülést az Oktatási Hivatal számos hasznos dokumentummal és tájékoztatóval segíti. Ide kattintva például eléritek az előző évek összes közép- és emelt szintű érettségi feladatlapját, ha azok megoldásával szeretnétek készülni a közelgő megmérettetésre.
A vizsgaleírásokat, vizsgatárgyak követelményeit és a szóbeli tételcímeket pedig itt találjátok.
Azt pedig, hogy melyik iskolákban érettségizhettek, itt nézhetitek meg.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
