Nyilvánosak a 2024-es érettségi vizsgák eredményei. Mutatjuk, hogyan teljesítettek a vizsgázók fizikából.
Középszinten 355 helyszínen 1378 vizsgázó (közülük 20 fő angol, horvát, német vagy spanyol nyelven), emelt szinten 51 helyszínen 1809 vizsgázó (közülük 6 fő angol vagy német nyelven) tett érettségi vizsgát fizikából a 2024-es tavaszi vizsgaidőszakban az Oktatási Hivatal adatai szerint.
A középszinten vizsgázók az írásbelin 150 percet kaptak az I. és II. részből álló feladatlap megoldására, míg az emelt szinten vizsgázók 240 percen keresztül dolgozhattak a három részből álló feladatlapon.
A napokban publikált eredmények szerint a középszinten érettségizők átlagosan 74,62 százalékot értek el a fizika érettségin, ami némileg elmarad az elmúlt három év eredményeitől. 2023-ban átlagosan 76,96 százalékot értek el, 2022-ben 77,53 százalékot, 2021-ben pedig 75,16 százalékot teljesítettek a középszinten fizikából érettségizők.
Az emelt szinten vizsgázók viszont az elmúlt öt év legjobb átlageredményét produkálták. Az idei emelt szintű fizika érettségin 70,43 százalékos átlageredményt értek el, szemben a tavalyi 68,89 százalékkal.
Az emelt szintű fizika érettségik átlaga egyébként évről évre javul, hiszen 2020-ban még 66,86-os átlagot értek el a vizsgázók.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
