Középszinten rontottak, emelt szinten javítottak az érettségizők fizikából

Nyilvánosak a 2024-es érettségi vizsgák eredményei. Mutatjuk, hogyan teljesítettek a vizsgázók fizikából.

  • Székács Linda

Középszinten 355 helyszínen 1378 vizsgázó (közülük 20 fő angol, horvát, német vagy spanyol nyelven), emelt szinten 51 helyszínen 1809 vizsgázó (közülük 6 fő angol vagy német nyelven) tett érettségi vizsgát fizikából a 2024-es tavaszi vizsgaidőszakban az Oktatási Hivatal adatai szerint.

A középszinten vizsgázók az írásbelin 150 percet kaptak az I. és II. részből álló feladatlap megoldására, míg az emelt szinten vizsgázók 240 percen keresztül dolgozhattak a három részből álló feladatlapon.

A napokban publikált eredmények szerint a középszinten érettségizők átlagosan 74,62 százalékot értek el a fizika érettségin, ami némileg elmarad az elmúlt három év eredményeitől. 2023-ban átlagosan 76,96 százalékot értek el, 2022-ben 77,53 százalékot, 2021-ben pedig 75,16 százalékot teljesítettek a középszinten fizikából érettségizők.

Az emelt szinten vizsgázók viszont az elmúlt öt év legjobb átlageredményét produkálták. Az idei emelt szintű fizika érettségin 70,43 százalékos átlageredményt értek el, szemben a tavalyi 68,89 százalékkal.

Az emelt szintű fizika érettségik átlaga egyébként évről évre javul, hiszen 2020-ban még 66,86-os átlagot értek el a vizsgázók.

 

 

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.