Középszinten rontottak, emelt szinten javítottak az érettségizők fizikából

Nyilvánosak a 2024-es érettségi vizsgák eredményei. Mutatjuk, hogyan teljesítettek a vizsgázók fizikából.

  • Székács Linda

Középszinten 355 helyszínen 1378 vizsgázó (közülük 20 fő angol, horvát, német vagy spanyol nyelven), emelt szinten 51 helyszínen 1809 vizsgázó (közülük 6 fő angol vagy német nyelven) tett érettségi vizsgát fizikából a 2024-es tavaszi vizsgaidőszakban az Oktatási Hivatal adatai szerint.

A középszinten vizsgázók az írásbelin 150 percet kaptak az I. és II. részből álló feladatlap megoldására, míg az emelt szinten vizsgázók 240 percen keresztül dolgozhattak a három részből álló feladatlapon.

A napokban publikált eredmények szerint a középszinten érettségizők átlagosan 74,62 százalékot értek el a fizika érettségin, ami némileg elmarad az elmúlt három év eredményeitől. 2023-ban átlagosan 76,96 százalékot értek el, 2022-ben 77,53 százalékot, 2021-ben pedig 75,16 százalékot teljesítettek a középszinten fizikából érettségizők.

Az emelt szinten vizsgázók viszont az elmúlt öt év legjobb átlageredményét produkálták. Az idei emelt szintű fizika érettségin 70,43 százalékos átlageredményt értek el, szemben a tavalyi 68,89 százalékkal.

Az emelt szintű fizika érettségik átlaga egyébként évről évre javul, hiszen 2020-ban még 66,86-os átlagot értek el a vizsgázók.

 

 

 

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.