Hány százalékosra érettségiztek a legtöbben középszinten 2024-ben?

A középszintű érettségik mintegy egyharmada nem éri el az 50 százalékot.

Az Oktatási Hivatal közzétette az idei érettségik hivatalos eredményeit, amelyből kiderült, hogy például tavalyhoz képest a diákok rontottak magyarból, de a középszintű vizsgaeredményeket nézve is szomorú a helyzet, hiszen ezeknek a 34,4 százaléka nem éri el az 50 százalékot.

Az OH adatai szerint középszinten a vizsgaeredmények

  • 0,29 %- a 0-9 %-os
  • 0,44 %-a  10-19%-os
  • 7,63 %-a 20-29%-os
  • 10.41 %-a 30-39%-os
  • 15,58 %-a 40-49%-os
  • 10,11 %-a 50-59%-os
  • 16,77 %-a 60-69%-os
  • 10,25 %-a 70-79%-os
  • 15,85 %-a 80-89%-os
  • 12,62 %-a 90-100%-os.

Ebből lehet látni, hogy tavaly  legtöbben 80-89 százalék közötti eredménnyel vizsgázott, míg idén ugyanez csak 60-69 százalékra. A gyengébb eredményekben többek között az is szerepet játszott, hogy a megújult pontszámítás idén sokkal többen írtak emelt szintű érettségit, mint tavaly.

Az érettségi eredményekkel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István