Néhány egyetem már várja az elsősöket, meghirdették a gólyatáborokat

Július 24-én kihirdették a ponthatárokat, néhány egyetem pedig egyből meg is hirdette a gólyatáborát.

  • Tornyos Kata

A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara idén augusztus 10. és 13. között szervezi meg gólyatáborát Szegeden a Károlyi Mihály Kollégiumban. Lesznek csapatépítő feladatok, vetélkedő és minden este buli. Jelentkezni a Facebook-eseményben megtalálható regisztrációs linken tudtok.

A Pannon Egyetem is elárult már részleteket a táboráról, amit Veszprémben rendeznek meg az egyetem Felső-kampuszán augusztus 19 és 22. között. A szállás helyszínén lesz büfé, de napi háromszor a szervezők is biztosítanak ennivalót. A részletekről az egyetem honlapján olvashattok.

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának gólyatábora Bodajkon lesz idén augusztus 14 és 17. között. Jelentkezni még nem lehet és egyelőre nem is árultak el túl sok részletet, ezért érdemes figyelni a honlapot.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.