A tanulók többsége a minimális ötnél több tantárgyból vizsgázott a gimnáziumban.
5 tanuló a minimális öt vizsgatárgyból, 28-an hat tárgyból, 53-an hét tárgyból, 25-en nyolc tárgyból, 7-en kilenc tárgyból, 1 fő pedig tíz tárgyból tett érettségi vizsgát a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban.
Az AKG honlapján június végén megjelent adatok szerint a 2023/24-es tanévben a gimnázium 144 tanulója érettségizett. 88 fő 11. nyelvi éves (40 hétosztályos és 48 ötosztályos) 56 fő tizenkettedikes (27 hétosztályos és 29 ötosztályos) volt közülük.
A vizsgák 34 százaléka, összesen 228 darab előrehozott volt. A tanulók többsége azonban a kötelező ötnél jóval több tantárgyból vizsgázott. A legtöbben - 53-an - hét tantárgyból, míg 7 fő kilenc, 1 diák pedig tíz tantárgyból tett érettségi vizsgát.
AZ AKG érettségi vizsgaeredményei egyébként az összes érettségi vizsgatárgyból rendkívül erősek lettek, kiváltképp az emelt szintű érettségi vizsgák esetében, amin 4,67 és 5,00 közötti átlagot értek el a tanulók. A középszintű vizsgák esetében az átlagok 3,00 és 5,00 között alakulnak.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
