Bár a dokumentumpótlás időszaka július 10-én véget ért, így a továbbiakban már nem tölthettek fel intézményi pontokat igazoló dokumentumokat, sorrendmódosításra július 16-ig van lehetőségetek.
Ha valami miatt meggondoltátok magatokat és az egyetemi felvételiben egy képzést hátrébb sorolnátok, az első helyre pedig a második, harmadik, vagy sokadik helyen megjelölt szakot és egyetemet tennétek, ezt július 16-án éjfélig egyetlen alkalommal megtehetitek. Feltéve persze, ha korábban még nem éltetek a sorrendmódosítás lehetőségével.
"A felvételizők egyetlen alkalommal módosíthatják a jelentkezéskor megadott képzések sorrendjét, az E-felvételi Sorrendmódosítás menüpontjában. Azoknak, akik még nem éltek ezzel a lehetőséggel, a 2024. évi általános eljárásban első ízben alkalmazott új szabályok miatt, 2024. július 16-ig van lehetőségük változtatni. Sorrendmódosításkor javasolt körültekintően eljárni, azt elsősorban a jelentkező megváltozott döntése vagy élethelyzete alapján tegyék meg, ne az esélylatolgatás miatt" - írja a felvi.
Fontos tudni, hogy új szakot ilyenkor már nem vehettek fel a listátokba.
Arról, hogy mikor NEM érdemes sorrendet módosítani, ide kattintva olvashattok.
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
