Még egyszer mutatjuk, hogy mit kell és mit nem kell feltölteni a felsőoktatási felvételi jelentkezése során.
Július 10-ig, tehát máig lehet feltölteni az E-felvételi rendszerébe azokat a dokumentumokat, amiket a jelentkezés leadása után szereztetek meg. Ez lehet bármilyen intézményi pontot igazoló dokumentum vagy bizonyítvány; például versenyeredmények, nyelvvizsga, vagy maga az érettségi bizonyítvány, hiszen a szóbeli érettségik július 3-án értek véget.
A felvi.hu felhívja a figyelmet arra, hogy külön kategóriába tartoznak a központi és az intézményi dokumentumok.
A központi feldolgozású dokumentumok listája:
Arról, hogy az intézmények milyen igazolásokat kérnek a felvételihez, minden esetben külön, az általatok megjelölt egyetem/főiskola oldalán tudtok tájékozódni. Ezek jellemzően a különböző intézményi pontokat igazoló, vagy az intézmények által előírt igazolások (pl. egészségügyi igazolás, betöltött munkakör igazolása stb.).
Új dokumentumtípus létrehozása
Az E-felvételiben bármennyi dokumentumtípust létrehozhattok, és egy-egy típusba több fájl is feltölthető, amihez az „új fájl” gombra kell kattintani. Ha például fotót készítettetek a többoldalas bizonyítványról, akkor az összes képet fel tudjátok tölteni a neki létrehozott típusba - írja a Felvi.
Miket NEM kell feltölteni?
A Közhiteles nyilvántartásokból származó információk menüpontban található eredményeket nem kell feltöltenetek a Felvi rendszerébe:
Meddig lehet sorrendet módosítani?
Ellentétben a dokumentumpótlással, a már megjelölt egyetemi szak sorrendjét még július 16-ig tudjátok módosítani. Eddig az időpontig egyetlen alkalommal változtathatjátok meg a jelentkezéskor megadott képzések sorrendjét az E-felvételi Sorrendmódosítás menüpontjában. Erről bővebben itt olvashattok.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
