Így pontozzák a középszintű angolérettségit

Mennyi pontot lehet kapni részenként az írásbeli vizsgára? Miből áll a szóbeli pontozása? Összegyűjtöttük, hogy milyen pontozási szabályok érvényesek az angolérettségin 2024-ben.

Az írásbeli vizsgák nagy része már lezajlott, azonban a szóbelik még hátravannak. Az emelt szintű szóbeli érettségiket 2024-ben június 5-12. között tartják, a középszintű vizsgákat pedig június 17. és július 3. között kell megszerveznie az iskoláknak.

Az élő idegen nyelvi érettségik pontozásában nincsenek eltérések, így az angol pontszámítás szabályai érvényesek a többi nyelvre is.

Írásbeli vizsga pontozása

Az írásbeli vizsga négy részből áll, amelyen összesen 117 pontot szerezhettek. Ezeknek eloszlása a következőképpen áll össze:

  • Olvasott szöveg értése: 33 pont
  • Nyelvhelyesség: 18 pont
  • Hallott szöveg értése: 33 pont
  • Íráskészség: 33 pont

Szóbeli vizsga pontozása

A szóbeli vizsga 15 percből áll, amin egy tételt kell húzni. A felelést a beszédkészség alapján értékelik, amelyre maximum 33 pontot lehet adni.

Osztályozás

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint ahhoz, hogy elégséges eredményt érjetek el az érettségin, vizsgarészenként legalább 12%-ot, összesítve pedig 25%-ot kell elérnetek.

Azokból a tárgyakból, amelynek vizsgája több részből áll, minden vizsgarészből legalább 12 százalékot kell elérnetek ahhoz, hogy legalább elégséges osztályzatot kapjatok. Ha valamelyik vizsgarészből nem szerzitek meg a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségi vizsgára elégtelen eredményt kaptok.

A középszintű érettségi százalékos eredményei:

Az érettségin elért százalékAz arra adható jegy
80-100%jeles (5)
60-79%jó (4)
40-59%közepes (3)
25-39%elégséges (2)
0-24%elégtelen (1)

A kormány által megjelentetett táblázat szerint 2024-től a 100 százalékos középszintű érettségiért maximum 67 pontot, míg egy 60 százalékos vizsgáért már csak negyvenet kaphattok a felsőoktatási felvételin. 25-től a 100 százalékos érettségik pontozásának a részletes táblázatát itt tudjátok megnézni.

 

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.