Összegyűjtöttük a legfontosabb dátumokat, amikre az következő hónapokban oda kell figyelnetek, ha egyetemre készültök.
Már az érettségi harmadik hetének a végén járunk, nemsokára mindenki túllesz az összes írásbeli vizsgáján, és már csak szóbelikre kell készülni. Az emelt szintű szóbeliket 2024-ben június 5-12. között , a középszintűeket pedig június 17. és július 3. között tartják.
| Itt van minden eddigi érettségi nem hivatalos és hivatalos megoldása |
|
A szóbelik mellett azoknak, aki idén jelentkeznek a felsőoktatásba, még jó pár másik dátumot is fejben kell tartaniuk a nyár végéig. Mutatjuk, miket írjatok fel a naptárba:
Június 9.: a felsőoktatási intézményektől eddig várható a felszólítás, ha az általuk kért dokumentumok hiányosak. A felhívást nekik kell kiküldeniük az intézményeknek, a dokumentumpótlást pedig minden esetben az abban meghatározott módon és határidőig kell teljesíteni.
Július 10.: eddig tart az ügyintézési időszak az E-felvételin. Legkésőbb eddig a napig tudjátok módosítani az adataitokat és a sorrendeteket, valamint benyújtani a még hiányzó dokumentumokat.
Július 16.: ha külföldi érettségivel vagy diplomával szeretnétek magyar egyetemre jelentkezni, akkor legkésőbb eddig tudjátok feltölteni a szükséges dokumentumokat a felsőoktatási felvételihez.
Július 24.: ezen a napon hirdetik ki az egyetemi felvételi ponthatárokat, tehát ekkor tudjátok meg, hogy felvételt nyertetek-e a kiválasztott egyetemre. Az eseményre valószínűleg idén is rendezvényekkel készülnek az ország több pontján, amelyekről mi is be fogunk számolni.
Augusztus 1.: eddig kell megkapnotok a besorolási döntésről szóló határozatot az E-felvételi rendszerében. Ez a dokumentum tartalmazza majd az elért pontszámaitokat és azt, hogy melyik egyetemre és milyen szakra nyertetek felvételt.
A felvételi döntéstől számított 15. napig lehetőségetek van, hogy megírjátok az álláspontotokat a pontszámítással kapcsolatban. A Hivatal minden jelzést megvizsgál, és amennyiben az indokolt, a besorolási döntést módosítja, amelyről értesítést is kaptok.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
