Mutatjuk a feladatlapokat.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint fizikából középszinten 355 helyszínen 1378-an (közülük 20 fő angol, horvát, német vagy spanyol nyelven), emelt szinten 51 helyszínen 1809-en(közülük 6 fő angol vagy német nyelven) tettek érettségi vizsgát.
| Itt van minden eddigi érettségi nem hivatalos és hivatalos megoldása |
|
Középszinten a fizikára összesen 150 perce volt a diákoknak. Ezalatt egy két részből álló feladatsort kellett megoldaniuk, amely egy 20 kérdésből álló feleletválasztós kérdéssorból és négy összetett (nyílt végű) feladatot tartalmazott. A számításos és a forráselemzést tartalmazó feladat kötelező volt, a jelenségértelmezés és a méréselemzés feladatok közül a választtak az érettségizők.
A feladatsort itt tudjátok megnézni:
Középszinten a fizikaérettségin maximum 90 pontot szerezhettek a vizsgázók.
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.
