Felvételi 2024: mikre járhatnak pluszpontok?

Mutatjuk, milyen dokumentumokat lehet érdemes feltölteni az E-felvételi rendszerébe.

  • Székács Linda

Július 10-ig tölthettek fel dokumentumokat az E-felvételibe, ha valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére jelentkeztetek.

A dokumentumpótlás során olyan dokumentumokat, bizonyítványokat, versenyeredményekről szóló igazolásokat tölthettek fel az elektronikus felvételi rendszerébe, amiket a jelentkezés februári határideje óta szereztetek és többletpontokat érnek, vagy a pontszámításhoz nélkülözhetetlenek.

Többletpontokat, vagy új nevükön: intézményi pontokat érő dokumentum lehet például a

  • releváns szakmai bizonyítvány,
  • nyelvvizsga-bizonyítvány,
  • tanulmányi- vagy sporteredmény,
  • és az esélyegyenlőségi pontokat igazoló dokumentumok, például tartós betegségről, hátrányos helyzetről vagy gyermeknevelésről.

Érdemes azonban megjegyezni, hogy a megváltozott felvételi rendszer és pontszámítás miatt ettől az évtől kezdve egyetemenként, sőt, akár szakonként eltérhet, hogy egyes felsőoktatási intézmények mikre adnak többletpontokat. Bizonyos intézmények például az e-sport eredményekért is adnak pontokat, míg másoknál számít, hogy részt vettetek-e az egyetem nyílt napján, vagy egy az intézmény által valamilyen okból preferált középiskolában érettségiztetek-e.

Erről bővebben az alábbi cikkünkben olvashattok:

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.