Egy olvasói levél szerint a 9. feladat egyik pontja kérdéses, az Oktatási Hivatal szerint a javítási-értékelési útmutató módosítása nem indokolt.
Az Eduline szerkesztősége kapott egy olvasói levelet, melyben az emelt szintű földrajzérettségi 9. feladatánál a javítókulcs csak azt fogadja el, hogy a BRICS-országok a félperifériához tartoznak, ehhez képest ezek az országok a Gyűjtemény a földrajz emelt szintű oktatásához című tankönyvben a centrumhoz sorolva jelennek meg.
Frissítés: az esettel kapcsolatban az Oktatási Hivatalt is megkerestük, válaszukban elárulták, hogy a kérdésben jelzett témát – a Nemzeti alaptanterv részeként – minden gimnazista, tehát nem csupán a tárgyból – emelt szintű – érettégi vizsgára készülők, részletesen megismeri földrajz órán.
"A diákok mind tanórán, mind a Tankönyvkatalógusban szereplő tankönyvekből azt tanulják, hogy a BRICS-országok a félperifériához tartoznak – ahogyan az a hivatkozott emelt szintű földrajz érettségi nyilvánosságra hozott hivatalos javítási-értékelési útmutatójában is szerepel. Az Ön által hivatkozott gyűjtemény 134. oldali térképén is a fenti besorolás szerint láthatók a nevezett országok; a kiadvány 135. oldalán közzétett táblázatban valóban másként jelennek meg az országok. Tekintettel a fentiekre a javítási-értékelési útmutató módosítása nem indokolt. Az emelt szintű gyűjteményben a táblázatot módosítjuk " – írják.
Az emelt földrajzérettségi feladatlapját és megoldókulcsát ebben a cikkünkben nézhetitek meg:
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
