Itt vannak a csütörtöki földrajzérettségi hivatalos megoldásai

Mutatjuk a középszintű és az emelt szintű feladatsort földrajzból, és a hivatalos megoldásokat.

Az érettségizőknek középszinten 120 perce, míg emelt szinten 240 perce volt az írásbelire földrajzból. A középszintű feladatlap két részből állt: egy 20 pontot érő, 20 perc alatt megoldandó topográfiai ismereteket és képességeket mérő I. feladatlapból, és egy földrajzi ismereteket számonkérő 70 pontos, 100 perc alatt megoldandó II. feladatlapból.

Itt van minden eddigi érettségi nem hivatalos és hivatalos megoldása

 

A középszintű feladatsort itt tudjátok megnézni:

 

A hivatalos megoldást pedig itt láthatjátok:

 

Az emelt szinten vizsgázók egyetlen, földrajzi ismereteket és képességeket mérő feladatsort kaptak, aminek a megoldására 240 percük volt. Az emelt szintű feladatsort itt éritek el:

 

A hivatalos megoldást itt nézhetitek meg:

A földrajzérettségivel részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.