Mindenkinek más okozott nehézséget, de nem érhette nagy meglepetés a diákokat az emelt kémiaérettségin

Mutatjuk, mennyire érezték nehéznek a diákok a feladatsort. A mai kémia érettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának.

Május 16-án kémiából középszinten 251 (közülük 4 fő angol, 1 fő szlovák nyelven), emelt szinten pedig 3640 vizsgázó (közülük 10 fő angol nyelven) érettségizett.

Itt van minden eddigi érettségi nem hivatalos és hivatalos megoldása

A középszintű írásbeli vizsgára 150 percet kaptak a diákok, amin a feladatsor általános, szervetlen és szerves kémiára vonatkozó kérdéseket tartalmaz. Emelt szinten pedig 240 perc alatt kellett megoldaniuk az érettségizőknek a feladatokat, amelyek típusai lehettek: feleletválasztásos kérdések, táblázatkiegészítés, reakcióegyenletek kiegészítése, elemző feladatok, esettanulmány típusú problémafeladat és számítási feladatok. Az elérhető maximális pontszám közép- és emelt szinten is egyaránt 100 pont.

„A számolás teljesíthető, az elméleti rész viszont kifejezetten nehéz volt”

- mondta a kémiából emelt szinten érettségiző Fanni. Bár a feladatok nem okoztak meglepetést a számára - a számolásnál szerinte nem is volt változás az eddigi évek feladataihoz képest -, az elméleti részt a vártnál nehezebbnek találta.

Ennek oka, hogy nagyon tárgyilagos feladatokat kaptak, amelyekben „konkrétan rákérdeztek mindenre”. Bár Fanninak rosszabbul sikerült a vizsga, mint ahogyan azt remélte, bízik benne, hogy a nehézségek ellenére is ötöst fog kapni.

Konrád, aki szintén emelt kémiát írt, Fannival ellentétben az elméleti részt találta a könnyebbnek. Neki a számolós rész okozott nagyobb nehézséget, amelyekre ugyan felkészült, de elmondása szerint azok nagyon kevertek voltak. Egy feladaton belül több típusú számolást kellett végezni, ami meglepő volt.

Egy kicsivel pozitívabban beszámolót kaptunk Esztertől, aki szerint:

"az eddigi vizsgák közül ez volt a legkiegyensúlyozottabb"

- és hozzátette, a biológiánál sokkal jobbnak érezte. Az érettségiző diák úgy érezte, hogy tényleg emelt szintű feladatokat kaptak, és minden anyagba belekérdeztek. Nagyrészt azonban olyan volt, mint az előző években.

Eszter kiemelte az elektrokémiás feladatot, ami szerinte a legnehezebb volt. Bár a végeredményt nem sikerült kiszámolnia, de részpontokat valószínűleg így is szerzett vele. Emellett a táblázatos feladat sem volt a legkönnyebb, ez ugyanis picit más volt, mint az előző években, „de az sem volt megugorhatatlan”.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.

Hétfő délután kiderülhet, mekkora béremelést kapnak a NOKS- és technikai dolgozók

Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap. A kérdés már csak az, hogy a régóta várt konkrétumok is elhangzanak-e a bejelentésen.