Mutatjuk, milyen feladatokat kaptak a középszinten vizsgázók a németérettségi második, nyelvhelyességet mérő részében.
Múzeumi túra vakoknak, interjú egy német TikTokkerrel és csokoládé - ezeket a témaköröket kapták a középszinten érettségizők a vizsga második, nyelvhelyességet mérő részében.
Ezek megoldására a diákoknak 30 perc áll rendelkezésére. Ennyi idő alatt jellemzően 3-4 feladatot kell megoldaniuk, amik azt mérik fel, hogy a diákok mennyire ismerik és tudják helyesen használni a szinthez szükséges nyelvtanokat, nyelvtani szerkezeteket, illetve egyes szavak, kifejezések ragozásait, azok kommunikációs használatát.
A feladatok között szerepelhet olyan, hogy négy lehetőség közül kell kiválasztani a szövegkörnyezetbe illő kifejezést, vagy egy hiányos szöveget kell önállóan kiegészíteni. Emellett a vizsgázók találkozhatnak kiemelt mondatrészek helyének azonosításával, megadott szavak (vagy ragozott-képzett változatuk) szövegbe illesztésével, és szöveg átalakítással megadott szempontok alapján is.
Idén a vizsgázók többnyire lyukas szöveges feladatokat kaptak: négy lehetőség közül kell kiválasztaniuk a jót, valamint összekevert szavakat és a hiányzó mondatrészeket kell elhelyezniük két másik szövegben.
A vizsga ugyanúgy épül fel németből is (és egyébként az összes élő idegen nyelvből), mint a csütörtöki angol. Ez azt jelenti tehát, hogy ez is négy részből áll, vagyis egy
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
