Elkezdődött a matekérettségi, több mint 75 ezren küzdenek meg vele

Középszinten három órán át, emelt szinten pedig négy órán keresztül írják a vizsgázók az idei matematika érettségit. Kövessétek az oldalunkat, hogy a lehető leghamarabb értesüljetek az ezzel kapcsolatos információkról.

  • Tornyos Kata
Matekérettségi 2024

Ezekben a percekben nyithatják ki és kezdhetik el megoldani a matematika érettségi első részét a végzős diákok. Idén 69 047-en vizsgáznak középszinten, 6616-an pedig emelt szinten matematikából.

Az idei vizsga lényegesen változik, hiszen a 2020-as NAT miatt az új feladatsor a korábbi évekhez képest inkább a valósághoz közelítő, gyakorlati problémákra helyezi a hangsúlyt: egyes témaköröket erősen megcsonkítottak (például a függvényeket, koordinátageometriát), míg mások (többek között a pénzügyi ismeretek bizonyos részei) emelt szintről lekerültek középszintre, de a vizsga szerkezetében ugyanaz maradt.

Érettségizzetek velünk!

Mint minden évben, az Eduline-on idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről.

A vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk téjékozódhattok elsőként.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként pedig arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2024-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

A korábbi évekhez hasonlóan a matekérettségi az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint két részből áll, amelyre ennyi idő van középszinten:

  • I. rész: 45 perc
  • II. rész: 135 perc

Az első rész általában 12 feladatot tartalmaz, amelyekben az alapfogalmakat és egyszerű összefüggéseket kérik számon. Ha letelik a 45 perc, akkor ezt a feladatlapot a felügyelő tanár összegyűjti, és ezzel a feladatrésszel a későbbiekben már nem lehet foglalkozni.

A második 135 perces szakasz további két részre osztható.

  • A II. A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatból áll.
  • A II. B rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, de ebből csak kettőt kell megoldanotok.

Az utolsó részben senki ne felejtse el bejelölni, hogy a három feladat közül melyiket nem oldja meg. "A választáshoz azt tanácsolnám, hogy a vizsgázók olvassák át felületesen ezt a három feladatot, és kategorizálják be, hogy milyen témaköröket érintenek. Amikor ránéznek a diákok, akkor fogják látni, hogy ez egy térfogatszámítást, egy valószínűségszámítást vagy egy kombinatorikát tartalmaz, ami alapján már könnyebben eldönthetik, hogy melyiket szeretnék megoldani." – mondta lapunknak egy matektanár.

Emelt szinten összesen 240 perc alatt kell megoldani a feladatsorokat. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. A két résszel összesen 115 pontot lehet szerezni.

Folyamatosan frissülő tudósításunkat a mai matematika érettségiről itt tudjátok követni:

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.