Mutatjuk a tíz legtöbb elsőhelyes jelentkezőt vonzó mesterképzést.
9245 - ennyien jelentkeztek a 2024-es felsőoktatási felvételin valamelyik magyar egyetem nappali tagozatos, államilag finanszírozott mesterképzésére. Az Oktatási Hivatal friss statisztikái szerint idén mintegy 120 990-en jelentkeztek valamelyik magyar egyetemre. A legtöbben (67%) alapképzésre, míg a jelentkezők 20 százaléka mesterképzésre.
Azt, hogy egy szakra összesen hányan jelentkeztek, az OH idén nem tette közzé, azonban az elsőhelyes jelentkezők száma alapján a tíz legnépszerűbb nappali tagozatos, államilag finanszírozott mesterképzés listája a következőképp alakul:
Március 25-én egyébként elindult a felvételi ügyintézési időszaka. A jelentkezőknek július 10-ig lehetőségük van adatmódosításra, hiánypótlásra, egy alkalommal pedig akár a jelentkezési listájuk sorrendjén is változtathatnak.
"Az egyszeri sorrendmódosítás lehetőségével akkor érdemes élni, ha valamely okból megváltozott a felvételizők preferencia-sorrendje, ami alapján a jelentkezéseiket rangsorolták. Nem érdemes sorrendet módosítani, ha valamelyik jelentkezési helyen nem sikerült az alkalmassági vizsga, hiszen ez esetben az adott szakra egyébként is sikertelennek számít a jelentkezés" - írják a felvi.hu-n.
Új egyetem és szak ilyenkor már nem vehető fel a listába.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
