Az eredményekből látszik, hogy a nyolcadikosoknak és a hatodikosoknak a korábbi évekhez hasonlóan a magyar sikerült jobban. Ehhez képest negyedikesek átlagosan 7,5 ponttal többet szereztek matekból.
Az Oktatási Hivatal a honlapján nyilvánosságra hozta az idei központi írásbeli eredményeit (90 százalékos feldolgozottságnál és a mentességgel vizsgázók nélkül), amelyből kiderült, átlagosan hány pontot írtak magyarból és matekból a negyedikesek, hatodikosok és a nyolcadikosok.
Az átlagpontszámok évfolyamonként és tantárgyanként az alábbiakban alakultak:
Nyolcadikosok:
Hatodikosok:
Negyedikesek:
Ez alapján a nyolcadikosok körében az átlagpontszám 50,48 pont volt. A hatodikosok átlagosan 57,5 pontot szereztek, míg a negyedikesek átlagpontszáma 65,1 pont lett.
Több mint 72 ezer 10, 12 és 14 éves diák írta meg január 20-án a központi felvételit, de voltak, akik a pótalkalmon töltötték ki a feladatlapokat. A hivatalos eredményekről február 9-én értesítenek mindenkit az Oktatási Hivatal által meghatározott módon.
Hogy hány pontot írtak a diákok a legjobb gimnáziumokban, arról ebben a cikkünkben írtunk:
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
