Lezárult az idei keresztféléves felvételi, kedden megérkeztek a ponthatárok. Mutatjuk, melyik egyetemekre, és milyen szakokra jelentkeztek a legtöbben.
Idén több mint 5800-an jelentkeztek a keresztféléves felvételi eljárásban valamelyik egyetem képzésére, közel ezer fővel többen, mint 2023-ban.
Alapképzésre 1076, mesterképzésre 4689 hallgató próbált bejutni, az Oktatási Hivatal statisztikái szerint többnyire 24-26 éves, és 27 éven felüliek, akik közül a legtöbben
jelentkeztek.
A legnépszerűbb szak a Budapesti Műszaki Egyetem mérnökinformatikus mesterképzése, amire 290 jelentkező közül 196-an kerültek be. Ezt követi az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezetés és szervezés mesterképzése 348 jelentkezővel, akik közül végül 142 hallgatót vettek fel, harmadik helyen pedig a Műegyetem szintén vezetés és szervezés mesterképzése 179 jelentkezőből 58 felvettel.
A legmagasabb ponthatár egyébként a Budapesti Metropoltan Egyetem angol nyelvű turizmus és vendéglátás szakján volt. Az ide jelentkező hallgatóknak 440 pontot kellett elérniük a bejutáshoz.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
