Mesterképzés: ilyen szempontok alapján számolják a pontjaitokat

A februárban induló egyetemi képzések jelentkezési határideje már lejárt, az általános felvételi eljárás viszont még nem kezdődött el. Bármikor is felvételiztek azonban valamelyik egyetem mesterképzésére, fontos tudnotok, hogy a pontszámítás ebben az esetben nem úgy történik, mint amikor alapszakra jelentkeztetek.

  • Székács Linda

Az egyik legszembetűnőbb különbség, hogy 500 pontos rendszer helyett a mesterképzésre jelentkezés során csak maximum 100 pontot szerezhettek, az érettségitek és a középiskolai tanulmányi eredményeitek pedig már nem számítanak, helyette az egyetemek maguk dönthetnek arról, hogy mi alapján döntik el, kiket szeretnének felvenni a meghirdetett képzéseikre.

"A felvételi követelményeket és a rangsorolás módját a felsőoktatási intézmény a saját szabályzatában határozza meg azzal a megkötéssel, hogy csak az a jelentkező vehető fel, akinek a pontszáma a meghatározott pontszám (100 pont) 50 százalékát eléri" - írják a felvi.hu-n.

A leggyakrabban alkalmazott pontszámítási módok a(z)

  • oklevél minősítése,
  • oklevél átlaga (egy vagy két tizedesjegy pontossággal),
  • záróvizsga eredménye,
  • felsőoktatásban megszerzett félévi (tanulmányi) eredmények átlaga,
  • szóbeli felvételi elbeszélgetés,
  • szóbeli felvételi vizsga,
  • írásbeli felvételi vizsga,
  • írásbeli felvételi vizsgának minősülő felvételi portfólió (tudományos munkák, szakmai önéletrajz stb.),
  • oklevél minősítésének szorzata (szorzószámmal),
  • tantárgyi teljesítmény és oklevél minősítése,
  • szakmai alkalmassági vizsga,
  • megszerzett szakmai gyakorlat,

de akár gyakorlati vizsgát és motivációs beszélgetést is szervezhetnek az intézmények.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.