Középiskolai felvételi 2024: mutatjuk, milyen feladatokra és témakörökre lehet számítani magyarból és matekból

A középiskolai központi írásbelit január 20-án írják magyarból és matematikából a 6 és a 8 évfolyamos gimnáziumba, illetve a 9. évfolyamra jelentkező diákok. Mutatjuk, milyen témakörök szerepelnek a 2024-es feladatlapokban.

A középiskolai központi írásbeli feladatlapjait minden esetben gyakorló pedagógusokból álló bizottságok állítják össze, akik nem részesítik előnyben semelyik jelenleg is forgalomban lévő tankönyvcsalád anyagát sem. Az összeállításnál a készítők azt is figyelembe veszik, hogy az iskolákban nem egyforma ütemben haladnak a tananyaggal, így a vizsgán a korábbi évfolyamok anyagait kérik számon.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ez nem egy hagyományos teszt, mert nemcsak a tudást, hanem a középiskolához szükséges készségeket és a kompetenciákat is méri, így a tanultakat gyakran újszerű, szokatlan módon kell alkalmaznotok.

Hány pontot lehet szerezni a középiskolai írásbelin?

Évfolyamtól függetlenül a diákoknak tantárgyanként 45 perce van 10 feladatra. A feladatsor minden esetben 50 pontos. Magas pontszámot viszont nem olyan könnyű elérni. Ezt jól mutatja, hogy 2023-ban a középiskolai írásbeli feladatoksorok átlagpontszáma a következő volt:

magyarból

  • 8 évfolyamos gimnáziumba jelentkezőknél: 35,7 pont
  • 6 évfolyam gimnáziumba jelentkezőknél: 35,4 pont
  • 9. évfolyamra jelentkezőknél: 33 pont

matekból

  • 8 évfolyamos gimnáziumba jelentkezőknél: 28,5 pont
  • 6 évfolyamos gimnáziumba jelentkezőknél: 29,2 pont
  • 9. évfolyamra jelentkezőknél: 21 pont

A tavalyi statisztikákból látszik, hogy általánosságban véve a diákoknak a magyar feladatlap jobban sikerült, mint a matek.

Ezek a középiskolai központi írásbeli témakörei

Ha az idei tanévben írjátok a központi felvételit, első körben feltétlen nézzétek meg, milyen témakörökkel találkozhattok az idei vizsgán.

Középiskolai felvételi magyar nyelvből

A magyar feladatsor része mindig évfolyamtól függetlenül egy rövid fogalmazás írása. Fontos, hogy erre elég időtök maradjon, mert elég hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy a legfontosabb megállapításokat bekezdésekre tagolva ki tudjátok fejteni. Közben pedig figyelnetek kell a helyesírásra, az igényes szóhasználatra is.

A többi feladat az Oktatási Hivatal közlése szerint az alábbi témakörökre épül

8 osztályos gimnáziumba készülőknél:

  • szövegértés
  • helyesírás (a cselekvést, történést kifejező szavak idejének írásmódja, magán- és mássalhangzók hosszúságának jelölése, j hang jelölése, a mondat helyesírása, személy-, állat-, egytagú földrajzi nevek, a „tj”, „lj”, „dj”, „nj”, „dt”, „ts” betűkapcsolatból származó összeolvadást vagy hasonulást tartalmazó szavak, a tulajdonságot kifejező szavak fokozott alakjainak írása)
  • hangalak és jelentés (rokon értelmű, ellentétes jelentésű, egyjelentésű szavak)
  • betűrend és elválasztás
  • szólások és  közmondások
  • összetett szavak felismerése, alkotása
  • az élőlények, tárgyak, gondolati dolgok, a tulajdonságot kifejező szavak és azok fokozott alakjainak, valamint a mennyiségeket kifejező szavak és azok fokozott alakjainak felismerése, csoportosítása jelentés alapján
  • cselekvést, történést kifejező szavak felismerése, a múltban, jelenben és jövőben zajló cselekvések, történések megkülönböztetése
  • mondatvégi írásjelek helyes használata (pont, kérdőjel, felkiáltójel)

6 osztályos gimnáziumba készülőknél:

  • helyesírási alapelvek
  • betűrend, elválasztás
  • szavak szerkezete (szótő, toldalék, képző, jel, rag),
  • hangalak és jelentés (rokon értelmű, ellentétes jelentésű, azonos alakú, több jelentésű szavak, hangutánzó, hangulatfestő szavak),
  • állandósult szókapcsolatok (szólás, közmondás),
  • magánhangzó-törvények (szavak hangrendje),
  • mássalhangzó-törvények (részleges hasonulások, teljes hasonulások, összeolvadás, rövidülés, kiesés)
  • páros rím, hasonlat, metafora, megszemélyesítés, párhuzam, ellentét, allegória, fokozás, túlzás, megszólítás.

9. évfolyamra jelentkezőknél:

  • különféle megjelenésű és típusú szövegek megértése,
  • a helyesírási, nyelvhelyességi szabályoknak és a szövegtípusoknak megfelelő szövegek alkotása (elbeszélés, leírás, jellemzés, érvelés),
  • a szó szerinti, az értelmező, a kritikai és a kreatív olvasás,
  • kommunikáció és tömegkommunikáció, a tömegkommunikáció műfajai (reklám, hír, hirdetés, apróhirdetés),
  • szóképzés,
  • szóösszetétel, az összetett szavak helyesírása,
  • szószerkezetek (alárendelő: alanyos, tárgyas, határozós, jelzős; mellérendelő: kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó, következtető).
  • mondatfajták azonosítása a közlés szándéka szerint,
  • az egyszerű mondat típusai, szerkezete, helyesírása,
  • a szórend és a mondatjelentés kapcsolatának vizsgálata,
  • mondatrészek elemzése
  • a művészi szöveg stilisztikai-poétikai sajátosságai (például rím, ismétlés, metafora, allegória)

Középiskolai matematika írásbeli

A matematika feladatlap egyik nehézségét az adja, hogy akár 6, 8 évfolyamos gimnáziumba vagy 9. évfolyamra jelentkeztek, nem használhattok számológépet. A következő témakörökkel találkozhattok a vizsgán:

8 osztályos gimnáziumba készülőknél

  • Természetes számok 10000-es számkörben
  • Számok képzése és a helyi-, alaki- és valódi érték fogalmának ismerete
  • Számok helye a számegyenesen
  • Kétjegyűek összeadása és kivonása. Kerek tízesek szorzása és osztása egyjegyűvel.
  • Írásbeli összeadás, kivonás, szorzás egy- és kétjegyű szorzóval, osztás egyjegyű osztóval.
  • Műveletek közötti kapcsolatok: összeadás, kivonás, szorzás, osztás, zárójel használata.
  • Hiányos művelet és műveletsorok megoldása
  • Szöveges feladatok megoldása
  • Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása
  • A törtrészek értelmezése, egységtörtek többszörösei
  • Negatív számok a mindennapi életben
  • Relációk a mindennapi életben, ezek kifejezése nyilakkal.
  • Sorozatok
  • Táblázatok értelmezése,
  • Egyszerű diagramok értelmezése
  • Testek egyszerű geometriai tulajdonságai.
  • Alakzatok kerületének, területének kiszámítása.
  • Alakzatok területének számítása alkalmi egységgel való lefedéssel, darabolással.
  • Tengelyes tükrözés, nagyítás, kicsinyítés.
  • Mérések és átváltások
  • A „biztos”, a „lehetséges, de nem biztos” és a „lehetetlen” értelmezése.
  • Összeszámlálási (kombinatorikai) feladatok megoldása
  • Matematikai szaknyelv használata (értelemszerűen használja például a következő kifejezéseket: és, vagy, minden, van olyan, tagadás), igaz, hamis állítások, egyszerű, következtetések.
  • Halmazok: két halmazból álló Venn-diagram értelmezése. Két halmaz közös része. Logikai „és”, logikai „nem” helyes használata.
  • Tájékozódás négyzethálón, térképen.

6 osztályos gimnáziumba jelentkezőknél:

  • Halmazok ábrázolása, halmazműveletek alkalmazása
  • Természetes számok, helyi érték, kerekítés. Műveletek, műveleti sorrend. Osztó, többszörös.
  • Törtek fogalma, egyszerűsítése, bővítése, összehasonlítása. Törtek összeadása, kivonása, szorzása, osztása természetes számmal.
  • Tizedes törtek.
  • Negatív számok. Ellentett, abszolút érték. Egész számok összeadása, kivonása.
  • Számegyenes, koordináta-rendszer, koordináták leolvasása, pontok ábrázolása
  • Mértékegységek, mértékegységváltások.
  • Adatok leolvasása, ábrázolása, rendszerezése, elemzése. Táblázatok, diagramok, grafikonok.
  • Két vagy több szám átlaga. Átlag fogalmának ismerete, alkalmazása.
  • Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok.
  • Térszemlélet, testek nézetei, hálói.
  • Felszín-, térfogatszámítás.
  • Sorozatok, szabályfelismerés, szabálykövetés.
  • Összeszámlálási feladatok megoldása.
  • Valószínűségi kísérletek, események gyakorisága.
  • Matematikai szaknyelv használata, például és, vagy, minden, van olyan, tagadás.
  • Igaz, hamis állítások, egyszerű következtetések.
  • Szöveges feladatok megoldása különféle módszerekkel, például szakaszos ábrázolással, visszafelé gondolkodással.

9. évfolyamra jelentkezőknél:

  • Elemi kombinatorika (összeszámolás, sorrendek száma, kiválasztás).
  • Matematikai állítások (igaz és hamis állítások megfogalmazása, állítások igazságának eldöntése, ha...akkor szószerkezetek megértése, alkalmazása, állítások tagadása).
  • Műveletek törtekkel.
  • A tizedes törtek fajtái (véges, végtelen, végtelen szakaszos).
  • A kerekítés szabályainak alkalmazása.
  • Pozitív egész kitevőjű hatványok ismerete
  • Számrendszerek ismerete.
  • Összetett számok prímtényezős felbontása,
  • Műveletek algebrai kifejezésekkel
  • Elsőfokú egyenletek megoldása.
  • Szöveges feladatok megoldása egyenlettel.
  • Százalékérték, százalékláb és alap meghatározása összetett feladatokban.
  • Két halmaz közötti hozzárendelések, alaphalmaz, képhalmaz fogalma, meghatározása egyszerű esetekben, egyértelmű, többértelmű hozzárendelés.
  • Megfeleltetés, arányos osztás, egyenes arányosság
  • Koordináta-rendszer, pont koordinátái
  • Grafikonok értelmezése, elemzése, adatok leolvasása.
  • Számpárok ábrázolása koordinátarendszerben.
  • Szabály megállapítása grafikon és táblázat alapján.
  • Átlag, módusz, medián.
  • Gyakoriság és relatív gyakoriság, valószínűség és relatív gyakoriság kapcsolata.
  • A háromszögek csoportosítása, négyszögek, speciális négyszögek.
  • Geometriai transzformációk megadása, alkalmazása.

Ezeken kívül hasznos lehet a felkészülésben, ha a korábbi évek feladatlapjait is alaposan átnézitek, mert a feladatlapok összeállításának szempontjai, a feladattípusok belső arányai a korábbi évekhez képest idén sem változnak alapvetően, ezért a régi feladatlapokat érdemes megnézni, egyszer vagy akár többször kitölteni.

 

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.