Nem feltétlen kell jövő szeptemberig várnotok az egyetemkezdéssel akkor sem, ha idén az általános- vagy pótfelvételi eljárás során nem kerültetek be. Októberben indul a jelentkezés a keresztféléves felvételire, amin ha bekerültök, már februárban elkezdhetitek az egyetemet.
A keresztféléves felvételi az elmúlt évek tapasztalatai alapján október közepén kezdődik és körülbelül egy hónapig, tehát november közepéig adhatjátok le a jelentkezéseteket és tölthetitek fel a szükséges dokumentumokat. A jelentkezéseteket természetesen ezúttal is hitelesítenetek kell, amit az Ügyfélkaputokban kell majd megtennetek.
Az általános felvételi eljáráshoz hasonlóan a keresztféléves felvételi során is maximum hat helyre adhatjátok be a jelentkezéseteket. A ponthatárok általában január közepén érkeznek, így ha bekerültök, a február elején kezdődő tavaszi félévben már el is kezdhetitek az egyetemet.
Arra viszont figyeljetek, hogy a keresztféléves felvételi során nem minden egyetem hirdet képzéseket, és ha hirdetnek is, nem minden szakot. Legyen tehát egy B-tervetek arra az esetre is, ha nem tudtok arra az egyetemre és arra a szakra jelentkezni, amelyikre szeretnétek.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
