Alig zárult le az általános felvételi időszaka, már javában folynak a felkészülések az idei őszi érettségikre. Mutatjuk a 2023-as őszi vizsgák várható dátumait.
Hivatalos tanév rendje még mindig nincs, a tervezetben azonban szerepelnek az őszi érettségi vizsgák várható dátumai, amiknek a változására kevés esélyt látunk. A tervezet szerint az idei őszi érettségi vizsgák október 13-án, vagyis pénteken kezdődnek majd a nemzetiségi nyelv és irodalom írásbelikkel, október 16-tól pedig jönnek a kötelező tárgyak: a magyar, matek és a töri, továbbá az olyan választható tárgyak, mint a földrajz, a kémia, fizika és digitális kultúra.
Az írásbeli vizsgák várhatóan október 27-ig tartanak majd. A tervezett dátumokat tantárgyakra bontva itt láthatjátok:
Kik érettségizhetnek ősszel?
Az őszi érettségin rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító, valamint előrehozott vizsgára is lehetett jelentkezni. Ez tehát azt jelenti, hogy ha tavasszal valamelyik tantárgyból nem mentetek el vizsgázni, most megtehetitek, vagy ha nem vagytok elégedettek a korábban kapott jegyetekkel, esetleg nem sikerült a felvételi/pótfelvételi és szintemelő vizsgát tennétek, ezekre leghamarabb idén októberben adódik lehetőségetek.
A jelentkezési határidő 2023. szeptember 5.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
