Ekkor lesznek az őszi érettségik 2023-ban a tanév rendjének tervezete szerint

Alig zárult le az általános felvételi időszaka, már javában folynak a felkészülések az idei őszi érettségikre. Mutatjuk a 2023-as őszi vizsgák várható dátumait.

  • Székács Linda

Hivatalos tanév rendje még mindig nincs, a tervezetben azonban szerepelnek az őszi érettségi vizsgák várható dátumai, amiknek a változására kevés esélyt látunk. A tervezet szerint az idei őszi érettségi vizsgák október 13-án, vagyis pénteken kezdődnek majd a nemzetiségi nyelv és irodalom írásbelikkel, október 16-tól pedig jönnek a kötelező tárgyak: a magyar, matek és a töri, továbbá az olyan választható tárgyak, mint a földrajz, a kémia, fizika és digitális kultúra.

Az írásbeli vizsgák várhatóan október 27-ig tartanak majd. A tervezett dátumokat tantárgyakra bontva itt láthatjátok:

 

Magyarország Kormánya
A dokumentum szerint az emelt szintű szóbeli vizsgák november 9-13., a középszintű szóbelik pedig november 20-24. között lesznek.

 

Magyarország Kormánya

Kik érettségizhetnek ősszel?

Az őszi érettségin rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító, valamint előrehozott vizsgára is lehetett jelentkezni. Ez tehát azt jelenti, hogy ha tavasszal valamelyik tantárgyból nem mentetek el vizsgázni, most megtehetitek, vagy ha nem vagytok elégedettek a korábban kapott jegyetekkel, esetleg nem sikerült a felvételi/pótfelvételi és szintemelő vizsgát tennétek, ezekre leghamarabb idén októberben adódik lehetőségetek.

A jelentkezési határidő 2023. szeptember 5.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.