Soha ilyen nagy szórás még nem volt az egyetemek ponthatárai között. Ennek oka a központi minimumponthatárok megszűnése, ami az elmúlt években az alap- és osztatlan szakokon 280 pont, a felsőoktatási szakképzéseken 240 pont, a mesterszakokon pedig 50 pont volt, idén viszont már az egyetemek dönthettek arról, hogy húznak-e olyan ponthatárokat, ami alatt nem vesznek fel hallgatókat, és ha igen, azt hány pontban határozzák meg.
A legtöbb hazai felsőoktatási intézmény a minimumponthatárok elengedése mellett döntött, így születhettek meg olyan egészen elképesztően alacsony ponthatárok, amelyek közül mi is szemezgettünk. Ezek mindegyike nappali tagozatos, állami ösztöndíjas képzés:
Levelező képzéseken egyébként ennél alacsonyabb pontszámokkal is találkoztunk.
A 2023-as ponthatárok között ide kattintva tudtok keresni.
Nem csak rekordalacsony, de igen magas pontszámok is voltak az idei felvételin. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem biológia-földrajz szakos osztatlan tanári képzésén például 491 pontot ért el az a felvételiző, akit utoljára vettek fel a képzésre. A magas pontszám abból adódhat, hogy a szakra feltételezhetően csak egyetlen egy diák adta be a jelentkezését, aki ilyen kíváló eredményeket ért el.
Más egyetemeken és szakokon is voltak ugyanakkor igen magas ponthatárok, ezek közül is gyűjtöttünk nektek néhányat:
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
