Bár különös módon idén azt nem láthatjuk a felviben, hogy egy-egy szakra minimum és maximum hány diákot vehetnek fel, a korábbi évekkel ellentétben az publikus, hogy az egyetemek összesen hány szabad állami férőhellyel rendelkeznek.
Idén több mint 126 ezren adták le a jelentkezésüket valamelyik magyarországi főiskola vagy egyetem képzésére, ami jóval több, mint ahányan az elmúlt években jelentkeztek. A legnépszerűbb idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem, amire összesen 31 781-en, első helyen pedig 17 829-en jelentkeztek, a második és harmadik helyen pedig két vidéki intézmény, a debreceni és a szegedi egyetem végzett. Az előbbire összesen 19 676, első helyen pedig 11 351 diák pályázik, míg a Szegedi Tudományegyetemre összesen 17 194-en (első helyen 9015-en).
A rossz hírünk azonban az, hogy a jelentkezőknek csak egy része kerülhet be államilag finanszírozott képzésekre, hiszen az egyetemekre befogadható új hallgatók száma véges, függ attól, hogy az előző félévben hányan végeztek és szerezték meg a diplomájukat, illetve vagyoni helyzettől, az állami támogatás mértékétől is.
2022-ben például összesen 99 192-en jelentkeztek felsőoktatásba, nekik viszont csak a kétharmada, 60 563 jutott be állami ösztöndíjas képzésekre.
Összeszedtük, idén hány szabad szabad hellyel várnak titeket a felsőoktatási intézmények:
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
